Kevesebb dinnye lesz

Dél-Békésben több száz hektárral lesz kevesebb 2012-ben a dinnye termőterülete, mint 2011-ben.

A dinnye termelésével és exportjával foglalkozó medgyesegyházi vállalkozás vezetője elmondta: Dél-Békés adja az országos dinnyetermés hatvan százalékát. A napokban elkezdődött a görögdinnye-palánták kiültetése, de a növények kedden reggel elfagytak, a mínusz hat fokos hidegben mintegy százhektárnyi ment tönkre, újra kell ültetni. A dinnye területe országosan is hasonló léptékben csökken, a termelési szándékok szerint 2012-ben várhatóan 4 ezer hektár lesz a beültetett terület, 2011-ben 4,8–5 ezer hektár között volt, és 180 ezer tonna termést takarítottak be.

Terjeszkednek a spanyolok

A termőterület csökkenésének okai között Lipták László a csökkenő hazai fogyasztást, a termelési költségek növekedését említette, a kistermelők elszegényedését, a tőketartalékok csökkenését. A hatvan termelőt integráló cég vezetője hozzátette: a gyümölcs alacsony és kiszámíthatatlan átvételi ára is meghatározó szerepet játszott abban, hogy Dél-Békésben az 1–3 hektár közötti területeken gazdálkodók jelentős része felhagyott a termeléssel. A görögdinnye termelési költsége 2011-ben hektáronként 1,5 millió forint körül volt, a kiadásokat 50 tonnás, közepes terméshozam esetében kilogrammonként 30 forint átlagos átvételi ár fedezi. A termelők a szezonálisan befektetett összeg után 20–30 százalék haszonnal számolnak a következő termelési szezonig, ami kilogrammonként 40–50 forint közötti átvételi árat feltételez.

Nem igazán jók a görögdinnye idei exportkilátásai – fogalmazott Lipták. Úgy látja, gondot okoz majd, hogy a legnagyobb konkurensnek számító spanyol dinnyetermelők a déli területek mellett északon is egyre nagyobb mennyiségben termelnek, ezzel elnyújtják a szezont. A magyarországi dinnye július második felétől augusztus közepéig volt keresett az exportpiacokon, amikor a déli országokban befejeződött a termelés.

Változtatni kell

A magyar dinnyetermelők kilátásairól Lipták László azt mondta: a szaktárca 2011. évi intézkedéseivel tisztult a piac, javult a termék elismertsége itthon és külföldön, azonban szemléletváltásra is szükség van a dinnyevertikum egészben: kisebb méretű fajtákat célszerű termelni, változtak a fogyasztói szokások, a piac itthon és külföldön sokkal egységesebb fellépést és megjelenést igényel. A magyarországi dinnyetermelőknek egyetlen hazai szövetkezetbe célszerű tömörülniük, így tudnak a spanyol szövetkezetekhez hasonló erőt felmutatni az ártárgyalásokon a hazai élelmiszerláncoknál és a külpiacokon.