Korai lenne még leírni Európát

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi krízis Európából nézve világválságnak tűnik ugyan, valójában mégiscsak az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán válsága.

„Miért nem aggódunk Japánért, ahol az államadósság a GDP 200 százaléka, vagy éppen az USA-ért, ahol 100 százalék? Miért baj Olaszország közel 100 százalékos államadóssága a GDP-hez mérten?” – tette fel a kérdést. A professzor szerint azért, mert előbbiek esetében a jent és a dollárt el lehet inflálni, így megszüntethető az adósságállomány.

Állampapírpiac: „A pénznek valahová folynia kell”

2007-ben és 2008-ban még nem érzékelték a kockázatokat a piacok – a különböző országok hozamai hasonló szinten voltak –, szemben a mostani, jelentős különbségekkel. Bod Péter Ákos szerint 15 százalékos hozamszintek mellett már nem szabad a piacokról finanszírozni egy országot, mert azzal a későbbi generációkra hatalmas adósságállomány hárulna, amelynek visszafizetése gyakorlatilag kitermelhetetlennek tűnik.

B. P. Á. csemegék…

A perifériák tehetségéről:
„A krízis során a jól teljesítő perifériák sérülékenyebbek. Ez kicsit olyan, mint amikor a kamasz sportoló még nem játszik olyan jól, mint Federer, de már látszik, hogy nagyon tehetséges. Egy kicsit még esetlen, s ha valamilyen változás van, némi fáradtság előjön, akkor még nem annyira rutinos, hogy csődöt mondjon.”

A fizetési kötelezettségről:
„A görögök korábban már ötször nem fizettek. A franciákkal is előfordult már. Mi többé-kevésbé fizetünk, bár 1931-ben nem tudtunk. Magyarország általában elmegy a széléig, lenéz, majd visszahőköl – még beleesni sem tudunk a szakadékba rendesen.”

Ellenben Németország gyakorlatilag „ingyen finanszírozza” a GDP-hez mérten 80 százalékos államadósságát, hiszen az euróövezeti 2,3 százalékos infláció mellett 2 százalékos kamatai vannak a német állampapíroknak. A professzor kiemelte, hogy már csak azért sem beszélhetünk „euróválságról”, mert „az euró nem menekül sehová, hanem a görög pénzek menekülnek a Bundesbankba” – érzékeltette, hogy a befektetők egyik euróövezeti tagállamból a másikba menekítik befektetéseiket. „A pénznek valahová folynia kell” – tette hozzá.

Új kapitalizmussal új intézményi szereplők jönnek

Az IMF-ben levő szavazati arányok átalakulása azt vetíti előre, hogy a nyugati gazdaságok részaránya fokozatosan csökken, míg az ázsiai országok nagyobb teret kapnak. Ezek azt fogják eredményezni, hogy más lesz a vezetés és az igazgatótanács összetétele, amelynek következtében változhat a valutaalap felfogása, politikája is.

Az új kapitalizmusnak új intézményi szereplői vannak Bod Péter Ákos szerint. Napjainkban G7 helyett már inkább G20-ról beszélhetünk – a világ legfontosabb gazdaságait tömörítő szervezetének csúcstalálkozói. Új szereplők a szuverén alapok is, amelyek egyelőre még nem olyan jelentősek, ugyanakkor ha egy kínai alap „ránéz” egy iparágra, ott hatalmas változásokat tud előidézni. Megjelentek a harmadik világban is a nagyvállalatok – például Indiában vagy Mexikóban –, továbbá a valutaalap is új szerepkörben tetszeleg – tette hozzá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt alelnöke.