A világgazdaság centrumrégióiban az európai típusú kapitalizmus került válságba, de nem mondott csődöt. Bod Péter Ákos szerint a globális kapitalizmus változik ugyan, de fenn fog maradni. Ezek a változások nem tagadják a kapitalizmust, valamint a globalizációt, hanem kihasználják azokat. Ellentétben az 1929–1933-as válsággal, a mostaniban nem jelentek meg „váltótársai” a kapitalizmusnak, nem alakultak ki alternatív rendszerek. „Nincsen új Keynes, Marx vagy Weber” – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Furcsa időszakon van túl Európa
Bod Péter Ákos szerint a válság után az államok azt tűzték ki célul, hogy helyrehozzák, amit a magánszektor elrontott, de ezek az államok is bajba kerültek. Uniós tagországok szerepelnek a kockázatos államok listáinak élén, míg a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) több ügyfele van Európából, mint Afrikából.
A jelenlegi krízis Európából nézve világválságnak tűnik ugyan, valójában mégiscsak az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán válsága – fejtette ki Bod Péter Ákos. Hozzátette: az orosz, a brazil, az indiai és a kínai gazdasági növekedés is jónak mondható, ugyanakkor sok európai országban – így Magyarországon is – éveknek kell eltelnie, mire a növekedés visszatérhet a válság előtti szintekre.
Az euró nincsen veszélyben
„Nem az euró válságáról van szó, hanem a perifériás országok válságáról” – emelte ki Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke. Elmondása szerint az exportorientált euróövezeti államoknak nem érdekük, hogy a gyengébb gazdaságok kiessenek a valutaunióból, ugyanis ez még inkább ártana az euróövezetnek – leértékelődhetne az euró. Európát leírni még korai lenne, hiszen az elmúlt évszázadok is megmutatták, hogy képes megújulni.
B. P. Á. csemegék…
Az USA-ról:
„Az amerikai kormány olcsóbban finanszírozza államadósságát, mint tette azt a válság előtt. Csinált egy válságot, és annak következtében jobb a pénzügyi helyzete. Ilyen a világ.”
Az USA örül is, meg nem is az euró létezésének – véli Bod Péter Ákos. Az unió közös pénze egyrészt levette a terhet a dollárról, másrészt mégiscsak konkurens deviza. Ugyanakkor – szemben az USA-val – az EU-ban minden egyes tagállam bele tud szólni valamilyen szinten a folyamatokba. A dollárnak is van olyan erőssége, mely például az eurónak nincsen: „a FED ugyanis azt kezd vele, amit akar, aztán az árfolyamokat Perutól elkezdve követik szerte az egész világon”.
„Miért nem aggódunk Japánért, ahol az államadósság a GDP 200 százaléka, vagy éppen az USA-ért, ahol 100 százalék? Miért baj Olaszország közel 100 százalékos államadóssága a GDP-hez mérten?” – tette fel a kérdést. A professzor szerint azért, mert előbbiek esetében a jent és a dollárt el lehet inflálni, így megszüntethető az adósságállomány.
Állampapírpiac: „A pénznek valahová folynia kell”
2007-ben és 2008-ban még nem érzékelték a kockázatokat a piacok – a különböző országok hozamai hasonló szinten voltak –, szemben a mostani, jelentős különbségekkel. Bod Péter Ákos szerint 15 százalékos hozamszintek mellett már nem szabad a piacokról finanszírozni egy országot, mert azzal a későbbi generációkra hatalmas adósságállomány hárulna, amelynek visszafizetése gyakorlatilag kitermelhetetlennek tűnik.
B. P. Á. csemegék…
A perifériák tehetségéről:
„A krízis során a jól teljesítő perifériák sérülékenyebbek. Ez kicsit olyan, mint amikor a kamasz sportoló még nem játszik olyan jól, mint Federer, de már látszik, hogy nagyon tehetséges. Egy kicsit még esetlen, s ha valamilyen változás van, némi fáradtság előjön, akkor még nem annyira rutinos, hogy csődöt mondjon.”
A fizetési kötelezettségről:
„A görögök korábban már ötször nem fizettek. A franciákkal is előfordult már. Mi többé-kevésbé fizetünk, bár 1931-ben nem tudtunk. Magyarország általában elmegy a széléig, lenéz, majd visszahőköl – még beleesni sem tudunk a szakadékba rendesen.”
Ellenben Németország gyakorlatilag „ingyen finanszírozza” a GDP-hez mérten 80 százalékos államadósságát, hiszen az euróövezeti 2,3 százalékos infláció mellett 2 százalékos kamatai vannak a német állampapíroknak. A professzor kiemelte, hogy már csak azért sem beszélhetünk „euróválságról”, mert „az euró nem menekül sehová, hanem a görög pénzek menekülnek a Bundesbankba” – érzékeltette, hogy a befektetők egyik euróövezeti tagállamból a másikba menekítik befektetéseiket. „A pénznek valahová folynia kell” – tette hozzá.
Új kapitalizmussal új intézményi szereplők jönnek
Az IMF-ben levő szavazati arányok átalakulása azt vetíti előre, hogy a nyugati gazdaságok részaránya fokozatosan csökken, míg az ázsiai országok nagyobb teret kapnak. Ezek azt fogják eredményezni, hogy más lesz a vezetés és az igazgatótanács összetétele, amelynek következtében változhat a valutaalap felfogása, politikája is.
Az új kapitalizmusnak új intézményi szereplői vannak Bod Péter Ákos szerint. Napjainkban G7 helyett már inkább G20-ról beszélhetünk – a világ legfontosabb gazdaságait tömörítő szervezetének csúcstalálkozói. Új szereplők a szuverén alapok is, amelyek egyelőre még nem olyan jelentősek, ugyanakkor ha egy kínai alap „ránéz” egy iparágra, ott hatalmas változásokat tud előidézni. Megjelentek a harmadik világban is a nagyvállalatok – például Indiában vagy Mexikóban –, továbbá a valutaalap is új szerepkörben tetszeleg – tette hozzá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt alelnöke.
