Magyarország az új Selyemút kapuja + Képek

Közép-Európa közepe Magyarország, ezt szeretnék kiaknázni a térséget megcélzó kínai nagykereskedők, akik Budapesten villogtak termékeikkel.

Öltönyös kínai üzletemberek fényképezkednek a még üresen tátongó színpad előtt. Az aulát szegélyező, gumikesztyűtől, sportfelszerelésen át nyílászáróig szinte mindent kiállító standok mögött kedves, a magyar avagy az angol nyelv vitathatatlan szépségeivel még szélmalomharcot vívó hoszteszek mosolyognak. Harmadik alkalommal rendezték meg az újpalotai China Martban a Linyi kiállítást és vásárt. A miliő nyugatias expóra hajaz, a körítés helyenként (kartondobozzal kitámasztott tükör, hiányzó szavak az információs tábláról) a Kőbányai úti hangulatot idézi.

A csütörtökön kezdődő háromnapos rendezvény rangját emelte a Chinacam Magyar–Kínai Kereskedelmi Kamara által egyidejűleg szervezett Sikersztori: Kína című konferencia, melyen a résztvevők a sikeres üzleti együttműködés gyakorlati lépéseiben merültek el. Az Asia Center szomszédságában található kínai nagykeráruházban, ahová 36 vezető kereskedelmi cég delegáltja látogatott el Linyi városából, olyan vállalatokat, projekteket mutattak be, melyek korábban eredményesnek bizonyultak Kínában.

„Úgy tartják, a zenének összhangban kell állnia a mindenséggel, mely öt elemet ismer – mártóztatta meg a távol-keleti kultúrában zömében kínaiakból álló hallgatóságát Csizmadia Norbert, tervezéskoordinációért felelős államtitkár. – Öt erényt ismerünk, öt ujj van a kézen, öt érzéke van az embernek, öt része az emberi arcnak és öt népcsoportja a mennyei birodalomnak. A kínai kultúra négy fő irányt tart számon, az ötödik a közép. Mint tudjuk, Közép-Európa közepe pedig Magyarország” – libbentette fel a fátylat a politikus a kínai vállalkozók hazai szerepvállalásának legfőbb okáról.

A Selyemút nyugati kapuja

A politikus a moralizálás határmezsgyéjén mozogva úgy fogalmazott, Magyarország egyfajta új gazdasági Selyemút nyugati kapujaként áll Kína számára. A két országnak tradicionális kapcsolatai vannak, történelmi és kulturális egyaránt akad. Petőfinek például eddig egyetlen nyelvre fordították csak le az összes versét, és ez a kínai. A Távol-Keletet is megjáró Cholnoky Jenő vagy Stein Aurél szintén közös találkozási pont. „Egy új keleti nyitás kapujában állunk – így az államtitkár –, ezért is fontos minden települési és regionális együttműködés.”

A budapesti kínai követség kereskedelmi tanácsosa, Wang Hongliang köszöntötte a Linyiből érkező kereskedőket és a megjelent magyar vállalkozókat. Kitért arra, hogy hazánk a közép-európai régió fontos szereplője, a kínai kormány is kiemelt figyelemmel tekint az országra. Ennek bizonyítéka az elmúlt időszak élénk diplomáciai kapcsolata, célzott a tavaly a két ország kormányfője által szignált államközi egyezményekre. Ven Csia-pao látogatása felélénkítette a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait: a kereskedelmi forgalom elérte a 9,3 milliárd dollárt 2011-ben. Kínai–magyar két tannyelvű iskola a régióban egyedül hazánkban jött létre, és a Bank of Chinának is csak Magyarországon van fiókja a térségben.

Felhőkarcolók és bambuszágak

Hogy a megjelenteknek némi fogalmuk is legyen arról, mely település vállalkozói propagálják termékeiket, Linyi marcona tekintetű párttitkára is szót kért a 2003-ban megnyílt China Martban, és röviden bemutatta a várost. Az 1800 négyzetkilométeren elnyúló város Magyarországnyi lakossal bír, és Santung tartomány legnépesebb települése. A régió tavalyi GDP-je 272 milliárd jüan volt. A városon több mint 200 ezer tonna áru halad át évente. Megtisztelő címei – melyeket a kínai vezetés gyakorta osztogat motivációs célból – között ott találjuk a kiváló turisztikai várost, kertvárost és a tiszta várost is.

László Tamás, a XV. kerület polgármestere a kertjébe ültetett bambuszt említette párhuzamként, mely ellenáll szélnek, esőnek, de szilárd és rugalmas is egyben. „A linyi felhőkarcolók úgy nőnek ki a földből, mint ezek a bambuszágak a kertben” – méltatta a partnert. A polgármester hazánkat alkalmasnak tartja arra, hogy hídfőállást létesítsen Kína számára Közép-Európában. Az a kérdés, miszerint jó dolog-e hídfőnek lenni, időről időre felmerül, tette hozzá. „A hídfő az a hely, ahol megköttetnek a kapcsolatok, érintkeznek a kultúrák, ez a találkozási pont mindig új inspirációt jelent. Hídfőnek lenni igazi életprogram.”