Nincs szükség drasztikusabb lépésekre

Pleschinger Gyula reméli, hogy az Európai Bizottság csak a jegybank ügyéhez kapcsolja a tárgyalások megkezdését.

A Civil Összefogás Fórum kedden bejelentette: nyílt levelet ad át az IMF hazai képviselet-vezetőjének, mely egy becsületes megállapodást hivatott kieszközölni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, aki tagja a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló, Fellegi Tamás vezette küldöttségnek, a Privátbankár.hu-nak adott interjúban reményét fejezte ki, hogy ha sikerül rendezni a jegybank ügyét, akkor néhány hét alatt megkezdődhet a párbeszéd.

A labda náluk pattog

„A lényeg, hogy jelenleg nem nálunk van a labda, és reméljük, hogy a bizottság gyorsan fog tudni dönteni” – jelentette ki Pleschinger Gyula, emlékeztetve arra, hogy a kormány lassan két hete küldte el Brüsszelbe azt a „nagyon-nagyon részletes” válaszlevelét az MNB-vel kapcsolatos álláspontjáról, amelyről az államtitkár úgy gondolja, elegendő érvanyagot és kompromisszumkészséget tartalmaz ahhoz, hogy a bizottság pozitívan értékelje.

Pleschinger megerősítette, hogy az IMF részéről udvarias várakozás tapasztalható, mert a tárgyalásokat alapvetően az unióra hagyják. Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy megértek a feltételek a tárgyalások elkezdésére, akkor az IMF bekapcsolódik. Mint ismert a Velencei Bizottság elmeszelte hazánkat a bírósági reform kapcsán.

A cél: megnyugvás

Az interjúban azt is megismételte, hogy a megállapodás alapvetően a piacok megnyugtatását célozza, és ennek egy 10–15 milliárd eurónyi keret megfelelne, tekintve hogy kicsit kevesebb mint 12,5 milliárd eurót hívtunk le a korábbi keretből. Pleschinger becslése szerint egy aláírt megállapodás 1–1,5 százalékpontos állampapírhozam-csökkenést tudna eredményezni, ami jelentős megtakarítást hozna a kamatkiadásokban.

Az államtitkár megerősítette, hogy április közepére elkészül a konvergenciaprogram aktualizált változata, készül egy fejlesztési stratégia, egy gazdasági akcióterv. „Újra összeáll az a nagybetűs sztori, ami tavaly Széll Kálmán-terv néven futott ki, ugyanezt szeretnénk folytatni. Szeretnénk elmagyarázni, mi az, ami a Széll Kálmán-tervből hátravan, amit be kell még fejezni” – mondta.

Nem lesz drasztikusabb lépés

Elismerte, hogy vannak olyan területek, ahol nyilvánvalóan vannak elmaradásai a tervnek. Példaként a nagy közlekedési hálózatok kérdését, a MÁV-ot és a Volánokat, valamint az elektronikus útdíj bevezetésének késedelmét említette. Hozzáfűzte egyúttal: „drasztikusabb lépés már szerintem nem lesz”.