A miniszter szerint a Széchenyi-kártya önmagában hatalmas érték, és mutatja, hogy képesek vagyunk sikerekre. Matolcsy kiemelte: a kártya példája megmutatja, hogy Magyarországnak hogyan kellett volna az elmúlt tíz évben a forrásokat felhasználni, például lehetett volna folytatni az I. Széchenyi-tervet, amely 200 milliárd forint állami támogatással mintegy 600 milliárd forint beruházást mozgatott meg másfél év alatt.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a Széchenyi-kártya indulásakor meglévő gazdaságpolitika folytatásával eredményesebb lehetett volna az ország. Megemlítette, hogy az államadósság szintje a GDP-hez mérten 45 százalék lenne 80 százalék helyett, a munkanélküliségi ráta 6 százalék alatt lehetne, és 300–400 ezerrel több munkahely jöhetett volna létre.
Nullaszázalékos hitel kell
A miniszter szólt arról, hogy befejezéséhez közeledik a költségvetési konszolidáció, 2011-ben trendforduló volt, 2012–13-ban pedig az államháztartási konszolidációval megteremti a kormány annak a lehetőségét, hogy hosszú távon is tartható legyen a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. Matolcsy György kitért arra, hogy szükség van alternatív, állam által támogatott vállalati finanszírozási rendszerre is, hiszen a bankok az elmúlt öt évben 1400 milliárd forint hitelt vontak ki a rendszerből.
Demján Sándor, a Széchenyi-kártya ötletgazdája, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke hangsúlyozta: a jövőben a termelőberuházásokat kell támogatni, akár nulla kamatozású hitellel is, és a hazai középvállalkozások uniós forráshoz juttatását kellene elősegíteni. Demján Sándor a Széchenyi-kártya kapcsán elmondta: a sikerhez hozzájárult, hogy a vállalatok tulajdonosai személyes garanciával felelnek a hitel visszafizetéséért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságból ered az adófizetők forintja, és harmonikus arányt kell tartani a gazdaság és a humánterület támogatása között.
162 ezernél járnak
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a Széchenyi-kártya tapasztalatai alapján további sikereket lehetne elérni a piacra jutás támogatásában, az uniós források felhasználásában. Parragh szorgalmazza, hogy az uniós fejlesztési források 2014. utáni felhasználásával kapcsolatos vitákba a gazdaság szereplőit is vonják be.
A Széchenyi-kártya rendszerét működtető KA-VOSZ Zrt. adatai szerint az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forint kedvezményes kamatozású hitelt helyeztek ki a különböző konstrukciókon keresztül. Eddig Széchenyi-kártyát 218 ezren igényeltek, és 162 ezret adtak át.
Az ünnepségen elismeréseket kapott a Széchenyi-kártya Program sikeréhez hozzájáruló három minisztérium, az elismeréseket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár vette át. Demján Sándornak és a Parragh Lászlónak emlékplakettet adtak át, illetve a finanszírozásban részt vevő pénzintézetek és szervezetek is kitüntetést kaptak.
