Többlete van a kormányzati szektornak

A kormányzati szektor 2011-ben 1205 milliárd forint többlettel rendelkezett, ez a GDP 4,3 százaléka, a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2012. március 30-án jelentett adatok szerint – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-vel.

LR
2012. 04. 02. 7:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányzati szektor ESA-módszertan szerinti 2011. évi többlete az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – némileg eltér: 1180 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. A magán-nyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 14 883 milliárd, kiadása 13 703 milliárd forint volt. A 2011. negyedik negyedévi hiány 461 milliárd forint volt, 253 milliárd forinttal magasabb a 2010. utolsó negyedévinél. A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2011 végén 22 692 milliárd forint volt, ez a GDP 80,6 százalékának felel meg.

A KSH dokumentuma szerint 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból – a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével – a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2.677,7 milliárd forint, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12.161,7 milliárd forint, hiánya 1.541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5 százaléka. Az így számított hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben – ellentétes irányú változások eredőjeként – az előző évhez mérten 0,6 százalékkal növekedtek a bevételek; elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (amelyek 13,1 százalékkal nőttek), illetve a jövedelemadó-bevételek (ezek a bevételek 16,2 százalékkal csökkentek) változtak jelentősen.

A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad.

A jövedelemadó-bevételeknél – az új adójogszabályoknak megfelelően – a személyi jövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1 százalékkal), ezen belül – a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével – az áfa-befizetések 2,4 százalékkal nőttek.
2011-ben 3,6 százalékkal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (23,5 százalékkal), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvénykibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.

A KSH közlése szerint növekedtek a kamatkiadások (5,2 százalékkal), a folyó termelőfelhasználás (1,6 százalékkal), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8 százalékkal) is – utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8 százalékkal nőttek.

A felhalmozási kiadások nagymértékben, 9 százalékkal visszaestek, és csökkentek a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is (2,8 százalékkal).

Tavaly az utolsó negyedévben a kormányzati szektor bevétele 3.242 milliárd forint, kiadása 3.703 milliárd forint volt, hiánya 461 milliárd forint volt, a GDP 6,4 százalékát tette ki.

Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 1,7 százalékkal mérséklődtek. A jövedelemadó-bevételek 3,1 százalékos csökkenése mellett a termelési- és az importadó bevételek is visszaestek az év utolsó negyedévében (2,1 százalékkal). A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8 százalékkal növekedtek.

A kormányzati kiadások 5,6 százalékkal bővültek; a legnagyobb mértékben az egyéb kiadások emelkedtek (43,6 százalékkal), főként a MÁV-adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, illetve a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.

Jelentősen növekedtek továbbá a kamatkiadások (10,5 százalékkal), míg a munkavállalói jövedelem (0,3 százalékkal) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,5 százalékkal) kismértékben nőttek – utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 5,6 százalékkal emelkedtek, azonban az egyéb pénzbeni juttatások 10 százalékkal csökkentek. A felhalmozási kiadások ugyancsak erőteljesen, 12 százalékkal estek vissza.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.