A görögök tehetetlensége mozgatta a piacokat

Az ÁKK sikeresen túladott az állampapírokon, a forint gyengült a pocsék nemzetközi hangulatban, de a hiánycél bőven tartható lesz idén.

Péntek délután az eurót 289 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi devizakereskedelemben – szemben a múlt hét végi 284 körüli árfolyamszintekkel. Leginkább a külpolitikai hírek, a nemzetközi hangulat mozgatta az árfolyamokat. A hétvégi választások egyértelműen megmutatták, hogy mind a görög, mind a francia lakosság elutasítja a megszorításokat, s jelenleg ez „borzolja a piacokat”.

Németh kiemelte, hogy az euró is gyengült az amerikai dollárral szemben. A forint egy nagy erősödést követően gyengül most vissza, ugyanis „túlerősödött” a magyar fizetőeszköz.

A második negyedév már a növekedésről szólhat

A jövő héten közöl GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Suppan az első negyedévre visszaesést vár. „A nyers adat 0,5 százalék körül alakulhat a szökőnap miatt, de a naptári hatásoktól megtisztított, kiigazított adat már negatív lehet” – véli az elemző. A második negyedév – többek között a kecskeméti Mercedes-gyár termelése miatt – már „pluszos lehet”, így technikai értelemben nem kerül recesszióba a magyar gazdaság.

Mi lesz a fiskális szigorral?

A hétvégi választások után kérdésessé vált az unió válságkezelése: a növekedésösztönzést a megszorítások elé helyezheti Brüsszel. A fiskális politikán nem lehet engedni, hiszen az államadósságok leküzdése a cél: „Nem lehet ezt felpuhítani” – véli Suppan. Ugyanakkor a növekedési politika előtérbe kerülhet: az Európai Befektetési Bankon keresztül, több forrás bevonásával húzható lehetne a gazdaság. Az Európai Központi Bank politikáján is lehetne lazítani, ugyanis egyre kevesebben vásárolják az európai adósságpapírokat.

Németh szerint akár lazulhat is a fiskális politika. A megszorítások ugyanis a növekedés lassulásához vezetnek. Kérdéses, hogy ez átfordul-e majd egy negatív spirálba. Emiatt az EU követheti az Egyesült Államok példáját – az USA-ban jelenleg nagymértékű fiskális lazítás van. Ez érdekes témája lesz a jövő héten esedékes Merkel–Hollande találkozónak is.

Az euróövezet sem szereti, ha zsarolják

A választások egyértelműen megmutatták, hogy a görög lakosság nem akar további megszorításokat. A parlamentbe jutott pártok többsége pedig kifejezetten euróellenes. „Immár ötödik napja nem tud megalakulni a koalíció Görögországban” – mutatott rá a jelenlegi athéni problémára Németh.

Voltak adósságleírások korábban, de a befektetők további pénzeket bukhatnak, amennyiben a görögök valóban elhagyják az euróövezetet. Németh szerint a valutaunió most azon lesz, hogy „nehogy zsarolhatóvá váljon” Görögországgal szemben. Ezért természetesen azt fogják kommunikálni mindenhol, hogy a görögök kiesése nem rendítené meg a valutaövezetet. Ezzel a piacokat készítik fel arra az esetre, hogyha ez mégis bekövetkezik – megelőzve ezzel a nagyobb pánikot. Ha ezt mégis meghúznák, az a „görögöknek nagyobb érvágás lehet”.