A görögök tehetetlensége mozgatta a piacokat

Az ÁKK sikeresen túladott az állampapírokon, a forint gyengült a pocsék nemzetközi hangulatban, de a hiánycél bőven tartható lesz idén.

Az Államadósság Kezelő Központ sikeres aukciókat tudhat maga mögött, hiszen mind kedden, mind pedig csütörtökön nagy volt a kereslet a magyar állampapírok iránt. A hozamok ugyanakkor nem csökkentek – minimálisan ugyan, de drágult az állam adósságállományának finanszírozása.

A hozamok Suppan Gergely szerint ezeken a szinteken maradnak a közeljövőben. A szakértő kiemelte, hogy inkább a nemzetközi hangulat, mintsem a hazai események mozgatják a hozamokat, továbbá kérdéses még, hogyan rendeződik majd a görög helyzet, mely „rányomta a bélyegét” az aukciókra.

A „Fellegi–Varga csere” pozitív üzenetként hathat, hiszen azt sugallja, hogy megindulhatnak végre a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Természetesen a tárgyalások közben is jöhetnek olyan információk, melyek következtében csökkenhetnek a hozamok, de nagyobb csökkenésre csak a megállapodás után lehet számítani – véli a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid hozzátette, hogy összességében „jó volt a kereslet, jól elmentek a kincstárjegyek”. Az ING vezető elemzője szerint a jelenlegi piaci környezetben az állampapírok hozamai már nem tudnak tovább csökkenni.

A hiány alakulása „mindenképpen pozitív hír” Suppan szerint. „A deficit jóval alacsonyabb, s kedvezőbb pályán mozog.” Az elemző elmondta, hogy ebben az szja-bevételek felülteljesítésének is komoly hatása volt, ahogy az áfabevételek is jól alakultak.

„Egyértelműen tartható a hiánycél” – emelte ki az elemző. Ez nemcsak a Széll Kálmán-tervnek köszönhető, hanem „áttételesen más intézkedések is közrejátszanak”. Kedvezőbb lehet az év végi hiány is – akár 2,5 százalék. „Vannak pozitív kockázatok is, de ne kiabáljunk el semmit, az még korai lenne” – tette hozzá.

Kamatcsökkentésre várva

Az IMF-megállapodás és a jegybanki kamatcsökkentés közti kapcsolat „nem teljesen automatikus”. Amennyiben elmúlnak a kockázatok, lehetne csökkenteni a kamaton, de Suppan szerint „mindig közbejön valami”. Jelenleg erősödnek az inflációs kockázatok. Ennek csökkentéséhez forinterősödésre lenne szükség – az inflációs célok így tarthatóak lennének. Enyhe erősödés már volt az árfolyamokban, melynek már meg is vannak a hatásai – például a benzinárak csökkennek.

A magas alapkamat okai között az alacsony lakossági megtakarításokat, az adósságállomány nagyságát és szerkezetét, valamint a bankok hitel/betét mutatóit emelte ki példaként az elemző.

Péntek délután az eurót 289 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi devizakereskedelemben – szemben a múlt hét végi 284 körüli árfolyamszintekkel. Leginkább a külpolitikai hírek, a nemzetközi hangulat mozgatta az árfolyamokat. A hétvégi választások egyértelműen megmutatták, hogy mind a görög, mind a francia lakosság elutasítja a megszorításokat, s jelenleg ez „borzolja a piacokat”.

Németh kiemelte, hogy az euró is gyengült az amerikai dollárral szemben. A forint egy nagy erősödést követően gyengül most vissza, ugyanis „túlerősödött” a magyar fizetőeszköz.

A második negyedév már a növekedésről szólhat

A jövő héten közöl GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Suppan az első negyedévre visszaesést vár. „A nyers adat 0,5 százalék körül alakulhat a szökőnap miatt, de a naptári hatásoktól megtisztított, kiigazított adat már negatív lehet” – véli az elemző. A második negyedév – többek között a kecskeméti Mercedes-gyár termelése miatt – már „pluszos lehet”, így technikai értelemben nem kerül recesszióba a magyar gazdaság.

Mi lesz a fiskális szigorral?

A hétvégi választások után kérdésessé vált az unió válságkezelése: a növekedésösztönzést a megszorítások elé helyezheti Brüsszel. A fiskális politikán nem lehet engedni, hiszen az államadósságok leküzdése a cél: „Nem lehet ezt felpuhítani” – véli Suppan. Ugyanakkor a növekedési politika előtérbe kerülhet: az Európai Befektetési Bankon keresztül, több forrás bevonásával húzható lehetne a gazdaság. Az Európai Központi Bank politikáján is lehetne lazítani, ugyanis egyre kevesebben vásárolják az európai adósságpapírokat.

Németh szerint akár lazulhat is a fiskális politika. A megszorítások ugyanis a növekedés lassulásához vezetnek. Kérdéses, hogy ez átfordul-e majd egy negatív spirálba. Emiatt az EU követheti az Egyesült Államok példáját – az USA-ban jelenleg nagymértékű fiskális lazítás van. Ez érdekes témája lesz a jövő héten esedékes Merkel–Hollande találkozónak is.

Az euróövezet sem szereti, ha zsarolják

A választások egyértelműen megmutatták, hogy a görög lakosság nem akar további megszorításokat. A parlamentbe jutott pártok többsége pedig kifejezetten euróellenes. „Immár ötödik napja nem tud megalakulni a koalíció Görögországban” – mutatott rá a jelenlegi athéni problémára Németh.

Voltak adósságleírások korábban, de a befektetők további pénzeket bukhatnak, amennyiben a görögök valóban elhagyják az euróövezetet. Németh szerint a valutaunió most azon lesz, hogy „nehogy zsarolhatóvá váljon” Görögországgal szemben. Ezért természetesen azt fogják kommunikálni mindenhol, hogy a görögök kiesése nem rendítené meg a valutaövezetet. Ezzel a piacokat készítik fel arra az esetre, hogyha ez mégis bekövetkezik – megelőzve ezzel a nagyobb pánikot. Ha ezt mégis meghúznák, az a „görögöknek nagyobb érvágás lehet”.