A magas üzemanyagár befolyásolta az inflációt

Áprilisban a fogyasztói árak 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

WL
2012. 05. 11. 7:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A havi infláció üteme harmadik hónapja változatlanul viszonylag magas szinten rögzült. A drágulás éves üteme csak februárban volt magasabb, 5,9 százalék, míg januárban és márciusban egyformán 5,5 százalékos volt.

Londoni elemzők a márciusi 5,5 százalékos éves és 0,8 százalékos havi dráguláshoz képest jórészt változatlan, attól legfeljebb minimálisan eltérő ütemű magyar inflációt vártak áprilisra.

A havi maginfláció áprilisban 0,3, az éves 5,1 százalékos, volt a márciusi 0,5, illetve 5,0 százalék után. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció az átlagosnál kisebb, 0,6 százalékos havi és 5,4 százalékos éves drágulást mutat áprilisra.

Az év első négy hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2011. január-áprilishoz képest. A harmonizált fogyasztói árindex márciushoz képest 0,8, 2011 áprilisához viszonyítva pedig 5,6 százalékkal nőtt.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció alakulásában elsősorban az üzemanyag 18,3 százalékos és a dohányáru 21,2 százalékos drágulása játszott szerepet. Hozzátette: az élelmiszerek éves drágulása második hónapja átlag alatti, mégis maradt az árnövekedés. A KSH adatai szerint a január-februári átlagot jóval meghaladó havi élelmiszerár-emelkedés márciusra és áprilisra az átlagosra szelídült.

Az üzemanyagárak (havi 3,4 százalékos) emelkedése jelentős szerepet játszott az áprilisi drágulásban, de a májusi adatokban már jelentkezni fog a benzin és a gázolaj árának április végi és május eleji csökkentése – mondta Mináry Borbála.

Márciushoz képest az élelmiszerek 0,8 százalékkal drágultak. Nőtt a tojás (11,7 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs (1,5 százalék) –, a csokoládé, kakaó (1,2 százalék) és a párizsi, kolbász (1,1 százalék) ára. A cukor ára ugyanakkor 2 százalékkal csökkent.

A ruházkodási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően.

Az egyéb cikkek szintén átlag felett, 1,4 százalékkal drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok ára egyetlen hónap alatt 3,4 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk áremelkedése (1,1 százalék) is meghaladta az átlagot. A szolgáltatások (0,5 százalék) és a háztartási energia (0,3 százalék) körében bekövetkezett áremelkedés ugyanakkor átlag alatti volt, míg a tartós fogyasztási cikkek ára nem változott a múlt hónapban.

Tavaly áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek ára az átlagosnál kisebb mértékben, 4,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (62,1 százalék), a sertészsiradék (30,9 százalék), a csokoládé, kakaó (csaknem 20 százalék), a kávé (15,7 százalék), a sertéshús (12,1 százalék) és a párizsi, kolbász (10,7 százalék) ára.

A liszt ára 16 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 14,7, a cukoré pedig 10,6 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 9,1 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18,3 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké pedig 3,2 százalékkal. A háztartási energia átlag feletti 7 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 14,1 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal drágult.

A szolgáltatásoknál 4,2 százalék volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 6,4, a csatornadíj 5,4 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek átlag alatt (2 százalékkal) drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2011 áprilisához képest.

Az Európai Unió 27 tagországában 2012. márciusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011 márciusában. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,1 százalék) és Görögországban (1,4 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (5,5 százalék), valamint Észtországban (4,7 százalék) mérték.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.