A valódi gazdálkodókat segítik

Az agrárkormányzat a valódi, azaz a földet megművelő helyben lakó gazdálkodókat kívánja segíteni a most zajló földhaszonbérleti program megvalósításával.

Ezzel a vidékfejlesztési tárca vezetője megismételte azt a már korábban is ismert álláspontját, miszerint a föld-haszonbérbeadásoknál nem a spekulánsoknak kívánnak lehetőséget teremteni, hanem a földet okszerűen művelőknek, mindenekelőtt az állattartást vállaló gazdálkodóknak a gazdaságuk megerősítésére.

Fazekas Sándor szerint a földhaszonbérletek kapcsán tiszta vizet kell önteni a pohárba, de felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződések megkötésével kapcsolatban mindig a tényekből kell kiindulni. Emlékeztetett: a vidékfejlesztési tárca egy olyan földhaszonbérleti pályázatot indított, amelynek során az állattartást vállaló helyben lakó gazdálkodók, családi gazdaságok juthatnak földhöz. Eddig 16 ezer hektár földet hirdettek meg ilyen formában – közölte a miniszter. Hozzátette: 500 család már átvette a szerződéseket. Így a spekulánsok helyett – akik például az agrártámogatásokra pályáznak – valódi gazdálkodók kapják meg a földhasználat lehetőségét, jogát. A gazdálkodás ugyanis nagyon fáradságos, ha az nem bizniszszemléletű, hanem egy-egy család megélhetését szolgálja – mondta Fazekas Sándor.

A tárcavezető a gyakorlatról szólva elmondta: abban az a szemlélet érvényesül, hogy legyen az a meghirdetett földterület bárhol az országban – akár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, például egy több ezer hektáros földdarab –, azt néhány, néhány tíz, esetleg néhány száz hektáros részletekre bontják, és ezeket hirdetik meg pályázati úton, ahol a pályázatokat közjegyző bontja fel. A pályázati feltételek teljesítését, amelyek igen szigorúak – például előírják az állattartást – következetesen ellenőrzik. Amennyiben ennek nem tesz eleget – vagy például nem fizeti az 1250 forintos aranykoronánkénti bérleti díjat – a nyertes gazdálkodó, úgy azzal felbontják a szerződést – mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: nagyobb területet eddig csak 8-10 pályázó nyert el.

Jelezte: a pályázók általában elfogadják az eredményeket, de mint mondta, ahol földről van szó, ott nem ritka a vita sem. Megemlítette: vannak olyan területek, amelyekre csak egyetlen pályázat érkezett, ugyanis nem akar mindenki állattartással foglalkozni. A miniszter szerint mindez azt mutatja, hogy van érdeklődés a földhaszonbérlet iránt, de nem túlzott mértékű.

Ezzel kapcsolatban a műsorvezető felvetette a felcsúti polgármester esetét, aki szintén egyedül pályázott. A miniszter erre reagálva úgy fogalmazott, hogy „elképzelhető, hogy más is szeretne pályázni, de nem biztos, hogy állattartással is szeretne foglalkozni, és nem olyan nagyságrendben, amit a pályázati előírás tartalmaz”. Így Fazekas Sándor elutasította azt az ellenzéki pártok által is hangoztatott véleményt, hogy a mostani földhaszonbérleti szerződések megkötése során az országban több helyen Fidesz-közeli személyek jutottak volna földhöz a haszonbérleti szerződések megkötésével.

Emlékeztetett: egyetlen nagybirtok sem nyert ezeken a földhaszonbérleti pályázatokon, mivel nem is volt rá lehetősége, ugyanis van egy földhaszonbérleti maximum, amely 1200 hektár. Egy család eltartásához viszont ma több száz hektár – hozzávetőlegesen minimum 300 hektár – szükséges – tette hozzá.

A műsorban szó volt még arról is, hogy az agrártárca segíteni szeretné a gazdálkodókat abban, hogy a még meglévő osztatlan közös földtulajdonukat kiméressék. Ennek költségét – amennyiben azt a gazdálkodó június 1-jéig jelzi – az állam magára vállalja. Ezután a költségmentesség megszűnik. A birtokviszonyokat Magyarországon a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium lejártáig, azaz 2014. április 30-ig rendezni kell.