Akár százmilliós bírságot is kiszabhatnak rájuk

Az irodaházak, bevásárlóközpontok üzemeltetői közül kevesen adják tovább szabályosan bérlőiknek a villamos energiát.

WL
2012. 05. 30. 14:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben kifejtik: a jogszabályok következetesen szétválasztják a magánvezeték – például a bevásárlóközpont belső hálózata – üzemeltetését (ez a hálózati szolgáltatás), illetve a vezetéken továbbított energia értékesítését a belső hálózatról vételezőknek (ez a továbbadás). Mindkét tevékenységre két, egymástól elkülönülő szabályrendszer vonatkozik, ideértve a felszámítható díjakat is.

Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, úgy a vezeték létesítését be kell jelenteni, és annak használatáról részletes szerződést kell kötni a magánvezetékről ellátottakkal – például a bevásárlóközpont üzleteit bérlőkkel –, a szerződésben a mérés feltételeiről is rendelkezni kell. Az általános szabályok szerint ez kizárólag hiteles mérőórával történhet. Ez jelenleg a bérlők jelentős részénél nem így történik.
Ha a bérlő közvetlenül kíván szerződni egy villamosenergia-kereskedővel, akkor a magánvezeték üzemeltetője – az épület üzemeltetője – a magánvezetékes szolgáltatás jogos költségeit kiszámlázhatja. Mindez a teljes energetikai beruházás megtérülését eredményezheti, sok ingatlanüzemeltető azonban ezzel a lehetőséggel nincs tisztában.

Az ingatlanüzemeltető által a villamos energia továbbadása nem minősül kereskedelemnek akkor, ha a beszerzési átlagáron adja tovább azt. Ez azonban nem érinti a magánvezeték-használat után felszámítható díjat.

A számlázással sem egyszerű a helyzet. A magánvezeték-használat díját és a továbbadott villamos energia árát a számlán megbontva kell szerepeltetni. Ezektől elkülönítetten – a több jogszabály által meghatározott részletezettséggel – a különböző rendszerhasználati díjelemeket és a továbbhárított pénzeszközök (szénfillér, „C„ tarifa stb.) is jelölni kell.

Az ellenőrzésen legkönnyebben a következő problémák akadhatnak fenn: az ingyenes áramtovábbadás nincs szerződésben rendezve, a nyújtott szolgáltatás ára indokolatlan profitelemet tartalmaz, a kiállított számla nem tartalmazza a jogszabály szerinti részletezettséggel a jogszerű díjelemeket.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.