Akár százmilliós bírságot is kiszabhatnak rájuk

Az irodaházak, bevásárlóközpontok üzemeltetői közül kevesen adják tovább szabályosan bérlőiknek a villamos energiát.

WL
2012. 05. 30. 14:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben kifejtik: a jogszabályok következetesen szétválasztják a magánvezeték – például a bevásárlóközpont belső hálózata – üzemeltetését (ez a hálózati szolgáltatás), illetve a vezetéken továbbított energia értékesítését a belső hálózatról vételezőknek (ez a továbbadás). Mindkét tevékenységre két, egymástól elkülönülő szabályrendszer vonatkozik, ideértve a felszámítható díjakat is.

Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, úgy a vezeték létesítését be kell jelenteni, és annak használatáról részletes szerződést kell kötni a magánvezetékről ellátottakkal – például a bevásárlóközpont üzleteit bérlőkkel –, a szerződésben a mérés feltételeiről is rendelkezni kell. Az általános szabályok szerint ez kizárólag hiteles mérőórával történhet. Ez jelenleg a bérlők jelentős részénél nem így történik.
Ha a bérlő közvetlenül kíván szerződni egy villamosenergia-kereskedővel, akkor a magánvezeték üzemeltetője – az épület üzemeltetője – a magánvezetékes szolgáltatás jogos költségeit kiszámlázhatja. Mindez a teljes energetikai beruházás megtérülését eredményezheti, sok ingatlanüzemeltető azonban ezzel a lehetőséggel nincs tisztában.

Az ingatlanüzemeltető által a villamos energia továbbadása nem minősül kereskedelemnek akkor, ha a beszerzési átlagáron adja tovább azt. Ez azonban nem érinti a magánvezeték-használat után felszámítható díjat.

A számlázással sem egyszerű a helyzet. A magánvezeték-használat díját és a továbbadott villamos energia árát a számlán megbontva kell szerepeltetni. Ezektől elkülönítetten – a több jogszabály által meghatározott részletezettséggel – a különböző rendszerhasználati díjelemeket és a továbbhárított pénzeszközök (szénfillér, „C„ tarifa stb.) is jelölni kell.

Az ellenőrzésen legkönnyebben a következő problémák akadhatnak fenn: az ingyenes áramtovábbadás nincs szerződésben rendezve, a nyújtott szolgáltatás ára indokolatlan profitelemet tartalmaz, a kiállított számla nem tartalmazza a jogszabály szerinti részletezettséggel a jogszerű díjelemeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.