Átadta koncepcióját a bankszövetség a kormánynak

A Magyar Bankszövetség delegációja csütörtökön átadta a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó koncepcióját a kormány képviselőinek.

Gyuris Dániel ennél többet nem árult el, mondván, a felek megállapodtak abban, hogy amíg a tárgyalások tartanak, annak tartalmáról nem nyilatkoznak. Ezúttal is hangsúlyozta ugyanakkor: fontos lenne, hogy az adó bevezetésekor tiszta vizet öntsenek a pohárba, hogy az ügyfelek számára kiderüljön, abból, amit fizetnek, mi a bankszolgáltatás díja és jutaléka, és mi az, amit az állam számára szednek be a bankok.

A kormány május 11-én nyújtotta be a parlamentnek a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, melyet hétfőn az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak talált; az illeték mértéke 1 ezrelék lesz. A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. A 2013-ban életbe lépő tranzakciós illeték minimum 130 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek. A bankszövetség elnöksége négytagú delegációt nevezett ki Gyuris Dániel alelnök vezetésével, amelynek tagjai a Raiffeisen, a K&H és az FHB vezérigazgatója.

Patai Mihály, a szervezet elnöke korábban azt mondta, biztos abban, hogy több tárgyalási fordulóban egyezségre tudnak jutni a kormánnyal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ragaszkodnak a tavaly decemberi megállapodásban foglaltakhoz, amelyben 2013-ra szektorszinten 60 milliárd forintos teherről állapodtak meg a kormánnyal. „Ez az a felső határ, amit el fogunk tudni tűrni, és ennek mértékében kell tudni megállapodni a kormánnyal” – mondta a bankszövetség elnöke a múlt héten a sajtónak.

Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója – a tárgyalódelegáció tagja – pedig a napokban úgy nyilatkozott: amennyiben a pénzügyi tranzakciós illeték fogyasztási adónak tekinthető, a fogyasztóknak kell megfizetniük, nem pedig a pénzügyi közvetítőknek. Az eddigi nyilatkozatokból kiderült az is, hogy a bankok szükségesnek tartanák az egyedi tranzakciók esetében egy felső határ bevezetését, hogy ne induljon meg a pénzkiáramlás Magyarországról. A beterjesztett törvényjavaslat szerint a pénzforgalmi illeték a bankokat terhelné. A bankok szerint a jelenlegi magyarországi bankadó 17-szerese az európai átlagnak, de csaknem 50-szerese lenne, ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formában fogadnák el.

Hétfőn arról is hírt adtunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan tárgyalásokat folytat a Magyar Bankszövetség képviselőivel annak érdekében, hogy mindkét fél számára elfogadható feltételekkel vállaljanak szerepet a pénzintézetek a kormány gazdaságpolitikájának megvalósításában.

Az adóváltozások kapcsán Selmeczi Gabriella szombaton a Lánchíd Rádióban arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban egyedülálló adóátrendezés zajlik Magyarországon.

Giró-Szász András is elmondta, az alrendszerek fenntarthatóvá tételét és a közteherviselést szolgálják az új adók. A kormány alapvetően alakítja át az államháztartás szerkezetét, mert tarthatatlannak véli, hogy az egyéneken és az államon nyugodjon minden teher – fogalmazott. Az adó esetleges áthárítása kapcsán leszögezte: világos a törvény, az adó alanya a cég. A verseny ráadásul egészségesen letornázza a díjakat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz e heti számában azt nyilatkozta: „a pénzügyi tranzakciós illetéknek minden részeleme változhat még, az adófilozófiánk viszont nem. Eltökélt szándékunk, hogy a költségvetés bevételi oldalán forgalmi-fogyasztási adók segítségével megteremtsük a forrásokat az élőmunkát terhelő járulékok jelentős csökkentéséhez”. A tárcavezető korábban leszögezte: további adóemelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, július elsejétől jön a távközlési adó, 2014-től megszűnik a bankadó, a pénzügyi tranzakciós illeték 1 ezrelék lesz.