Maria Fekter a külföldi újságíróknak rendezett sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy hosszú távú szanálási folyamatról van szó. „Nem tudom megmondani, hogy visszakapjuk-e és mikor ezeket a hiteleket” – mondta, amikor az osztrák segítségnyújtásról kérdezték. A miniszter a második világháború utáni német államcsődöt hozta fel példaként. A háborús kölcsönök egy részét elengedték, de a megmaradt adósság utolsó részletét tavaly fizette vissza Németország – mutatott rá. „Ha ezt az időtávlatot tekintjük, akkor valószínűleg egy kicsit türelmetlenek vagyunk Görögországgal” –- mondta.
Fekter szerint Athénnak mindenképpen szüksége lesz az EU „szolidaritási közösségére”. Egyúttal kijelentette: szerinte csak strukturális intézkedések, konszolidációs és növekedési ösztönzők révén lehetnek hosszú távon sikeresek a törekvések a görög államháztartási egyensúly helyreállítására. Hangsúlyozta, hogy Görögországnak be kell tartania a nemzetközi hitelezőivel megállapodott feltételeket. „Őszintén meg kell mondanunk a görög népnek: a feltételek be nem tartása azt jelentené, hogy elapad a pénz”. Ez különösen az IMF-nél igaz, de hasonlóképpen lenne az EFSF-nél is Fekter szerint. „Nem jó választási ígéret az, hogy elfogadjuk a pénzt Európától, de nem tartjuk magunkat a feltételekhez” – tette hozzá.
Az európai fiskális paktumot nem szabad fellazítani – vélekedett a miniszter. Franciaországra utalva üdvözölte, hogy „már nem a paktum fellazításáról van szó”, mint ahogy az elnökválasztási kampányban Francois Hollande javasolta, hanem „fiskális paktumról és növekedési paktumról” együttesen. A konszolidációs intézkedéseknek „offenzív növekedésösztönző intézkedésekkel” kell együtt járniuk. Fekter hangsúlyozta: szerinte a növekedésnek nem szabad újabb adósságokra épülnie.
Ukrajna orosz olajlétesítményeket támadott
