Döbbenetes kereslet lesz a pénzre

Bankvezérek szerint fontos lenne a párbeszéd a kormány és a bankszektor között.

„Ha Kínában vagy a Central Parkban bedobnak egy kavicsot a tóba, az nálunk szökőárként jelentkezik.” Az amerikai jelzálogpiaci válság legnagyobb elszenvedői Lettország, Ukrajna és Magyarország volt – tette hozzá.

Bár ez pesszimistán hangzik – ugyanakkor vannak lehetőségek is: sokan versenyelőnyökre tehetnek szert a bankszektorban. 2000 és 2007 között nehéz volt „nagyot durrantani” ebben a régióban, de ez most másképp lesz – vázolta a lehetőségeket Dietz.

Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a panelbeszélgetés során elmondta, hogy a 2003 és 2008 közötti „boom időszakban” a közép-kelet-európai régiónak sok külső forrásra volt szüksége. „Már nemcsak egyéni, cégekre vonatkozó kockázatok vannak, hanem már az országkockázat is érezteti hatását” – emelte ki. Wiedner szerint sokat tanultak a válságból, s úgy gondolja, hogy a következő krízisekre már jobban fel van készülve az ágazat.

Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója elmondta, hogy mivel Magyarország fontos piaca bankjuknak, így nem fognak pénzt kivonni az országból, sőt, növelni kívánják a hitelezést. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy ez nem csak Magyarország problémája, ezzel az egész Európai Uniónak meg kell küzdenie.

Nem örülnek a tranzakciós adónak

A bankvezetők szerint nagyon fontos a párbeszéd a pénzintézetek és a kormány között a problémák megoldása érdekében. Arra a kérdésre, hogy „jó ötlet-e a tranzakciós adó?”, a rendezvényen részt vevők 82 százaléka nemmel válaszolt. A többség nagyobb része azon a véleményen van, hogy jelentős részét áthárítják majd a lakosságra.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában elmondta, hogy a végtörlesztés radikálisan visszavetette a lakossági hitelállományt. Ennek révén ráadásul a bankok hiteleiből nem a rossz, hanem a jó ügyfelek tűntek el, ugyanis a végtörlesztők kétharmada nem új hitelből, hanem felhalmozott vagyonból fizetett.

Az MNB alelnöke szerint jelenleg a magyar gazdaság számára a legfőbb kockázat a „hitelszűke”, melynek a következménye a GDP erodálódása lehet. A gyorsuló külföldi forráskiáramlást a jegybank likviditásszabályozással próbálja lassítani.

Erős a hazai bankrendszer

„Tőkeerős bankrendszerünk van” – emelte ki pozitívan Király. A stressztesztek sem mutattak tőkehiányt, s a jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar bankszektor tőkeigénye összességében elégségesnek mondható – az anyabankok tőkeemeléseinek köszönhetően.

A panelbeszélgetés során a tranzakciós adóval kapcsolatban Király elmondta, hogy a jegybank jelzett korábban néhány kockázatot. Szerinte mindenképpen el kell kerülni, hogy ez az intézkedés érintse a tőkepiaci mozgásokat. „A spekulatív tőke nem szokta megmutatni a határon az útlevelét. Globális tőkepiac van.” Király a Széll Kálmán-terv 2.0 több más törekvésével ugyanakkor egyetért.

A tranzakciós adóval kapcsolatban kiemelte, hogy ez mindenképpen a készpénzhasználatot növeli, így pedig a fekete- és a szürkegazdaság növekedhet, mint azt nemzetközi tanulmányok is megmutatták már.