A bank éves londoni közgyűlésén hozott döntés szerint az alapot az EBRD tartalékából képzik. Az így elkülönített keret lehetővé teszi az EBRD tevékenységének megkezdését a demokratizálódás útján elindult arab államokban még az előtt, hogy az EBRD működési területének földrajzi kiterjesztése az alapokmány módosításával hivatalossá válik.
Továbbra is „igen komoly kihívásokkal” kell szembenéznie működési térségében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) – közölte az EBRD idei londoni éves közgyűlésének szombati záró sajtóértekezletén a bank távozó elnöke. Az EBRD ugyanakkor „jó úton halad” azon célja felé, hogy az idén is 9 milliárd euró körüli értékű finanszírozást folyósítson a jelenlegi tevékenységi területét alkotó országoknak – tette hozzá.
Az EBRD-t 1991-ben eredetileg Kelet-Közép-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes arab országokban lezajlott fordulatok után tavaly felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon.
Az EBRD londoni székhelyén a közgyűlés szombati zárónapján bejelentették, hogy a bank mindenekelőtt Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában és Jordániában tervez befektetéseket. A pénzintézet előkészítő irodákat is nyitott mind a négy országban, külön igazgatót nevezett ki a térség támogatásának irányítására és helyi tapasztalatokkal bíró alkalmazottakat vett fel.
A bank – ugyanúgy, ahogy eddigi tevékenységi országcsoportjában tette – a finanszírozási programjába bekapcsolódó arab országokban is a magánszektor fejlesztésére, a kis- és a közepes vállalatok támogatására, a települési közszolgáltatások és az energiaellátás javítására, valamint a stabil helyi pénzügyi szektorok kialakítására összpontosít.
Az EBRD szombati bejelentése szerint az első finanszírozási programok már idén szeptemberre befejeződhetnek.
A bank távlati célja az, hogy évente 2,5 milliárd euró értékű finanszírozást tudjon végrehajtani a déli és keleti mediterrán térségben, úgy, hogy ehhez ne a jelenlegi tevékenységi területének támogatásától kelljen elvonni tőkét.
Az eredeti működési régió – vagyis a kelet-közép-európai gazdaságok és az egykori szovjet köztársaságok – finanszírozására az EBRD tavaly rekordösszeget, 9,1 milliárd eurót fordított.
Mirrow: Problémás időpont
Thomas Mirow, az EBRD nyáron leköszönő elnöke nemrégiben egy londoni előadásában kijelentette: lesz pénz a kialakuló arab demokráciák külső megsegítésére, de „nyilvánvalóan nem olyan sok”, mint amennyi az utóbbi két évtizedben a kelet-közép-európai változások finanszírozására jutott.
Mirow a tekintélyes londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt tartott néhány héttel ezelőtti előadásában úgy fogalmazott, hogy „sajnos az arab világ nem megfelelő időpontot választott a forradalomhoz”. Az euróövezetet sújtó problémák és az EU-gazdaságok lassulása ugyanis megnehezíti a döntéshozók számára, hogy elfogadtassák „hatalmas összegek átutalását” a fordulatot végrehajtó arab országoknak, és az arab országok is nehezebben tudnak exportálni „a bajokkal küszködő” EU-tagállamokba.
Az EBRD azonban ennek ellenére segíteni fog – mondta a bankelnök. Hozzátette: hatalmasak a fejlesztési lehetőségek egy olyan országban, mint például Egyiptom, ahol a lakosság 20 százaléka naponta két dollárnál kevesebből él, és a fiatalok 40 százaléka munkanélküli.
Mirow hangsúlyozta, hogy minden euróhoz, amelyet az EBRD befektet, átlagosan több mint két euró társfinanszírozás járul a magánszektorbeli cégek részéről, így az EBRD 2,5 milliárd eurója összességében évi 7-8 milliárd eurós befektetést jelenthet az arab térségben.
A bankelnök szerint azonban ez is csupán a töredéke annak „a hatalmas összegnek”, amelyre a régió gazdaságainak szüksége lenne a fejlesztésekhez.
