A kiszámíthatóságot, a stabil jogi környezetet ugyanakkor a vállalkozói szféra is hiányolja Magyarországon, és nem tartják kedvezőnek, hogy az adók száma és mértéke nőtt. Dávid Ferenc hozzátette: egyetértenek azzal, hogy Magyarországnak ki kell kerülnie atúlzottdeficit-eljárás alól, és tartani kell a kitűzött hiánycélokat. Úgy vélekedett azonban, hogy Magyarország túlzottan „elhajlott” a költségvetési stabilitás irányába, és feláldozta a növekedést, a magyar gazdaság dinamizálódását, holott a kettő megférne egymás mellett, nem kellene azokat szembeállítani.
Ebben nagy kockázat rejlik
Dávid Ferenc szerint a kormány nagy kockázatot vállalt a minimálbér, a szakmai minimálbér nagy emelésével, valamint az elvárt béremeléssel. „Egy nulla típusú gazdaságban másfél millió ember bérét emelni kellett úgy, hogy közben a reálbérük csökken” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy így nem a munkabérek, hanem azok költségei emelkedtek.
A bérkompenzáció kapcsán a főtitkár kiemelte, hogy azzal nőttek a vállalkozások adminisztrációs terhei, emellett többek között az adórendszer és a bérnyilvántartás bonyolódása is csak növelte ezeket a terheket.
Nem örülnek az új adóknak
A vállalkozások nem örülnek az új adóknak, a jövedéki adó emelésének, és annak sem, hogy az általános forgalmi adó (áfa) rekordmagasságú Európában – jelezte. Dávid Ferenc azt sem nevezte jónak, hogy a kormány év közben változtat az adótörvényeken, mert ezzel ismét csak a jogi környezet kiszámíthatósága sérül.
A VOSZ főtitkára szerint az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) körben elég sokan maradtak, de jó lenne megismerni a körvonalazódó, új, átalány típusú adó részleteit. Hozzáfűzte: szélesebb vállalkozói kört, a mikrovállalkozásokat is be kellene vonni egy egyszerűbb adózásba.
Érdekegyeztetés és jövőkép
Az érdekegyeztetésről elmondta: a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) szükséges bizonyos kérdések megvitatására, ugyanakkor nem „váltja ki” a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) azonban alkalmas lehet érdemi párbeszédre a munka világát érintő kérdésekben – fűzte hozzá Dávid Ferenc.
A jövőről szólva kiemelte, hogy a pénzügyi stabilitás megtartásának „nemcsak az az útja, hogy bevételi oldalról stabilizálunk, hanem egyrészt próbáljuk a növekedést serkenteni az üzleti szférában, másrészt próbáljuk tovább faragni a költségvetési kiadásokat”. Dávid Ferenc szerint ezenkívül az európai uniós pénzeket is nagyobb intenzitással kell „pumpálni” a gazdaságba, különösen, mert a magyar gazdaság recesszióba hajlik.
