Ezért sok ország megirigyelheti Magyarországot

Európai színtéren nézve a hazai állástalansági adatok körülbelül félúton helyezkednek el a déli és az északi államok számaihoz képest.

Mint ismert, a KSH szerdán közölte, idén február–áprilisban 3 millió 811 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 52 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, ez 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A már említett időszakban a munkanélküliek létszáma 496 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

Az MNO utánajárt annak, hogy a magyar adatok nemzetközi és régiós összehasonlításban mennyire számítanak jónak, vagy éppen rossznak. Abban az esetben, ha a dél-európai államokra tekintünk, akkor a magyar számok kifejezetten kedvezőnek hatnak, mivel az Eurostat adatai szerint márciusban 24,1 százalék volt a spanyol munkanélküliség, míg a fiatalok körében ez az arány elérte az 50 százalékot. Portugáliában 15 százalékos volt ez az arány.

Görögországban is rekordszintre, 21,7 százalékra nőtt a munkanélküliség februárban az előző havi 21,3 százalékról az Elstat, a görög statisztikai hivatal közlése szerint. Tavaly 17,7 százalék, 2010-ben 12,5 százalék volt az átlagos munkanélküliség. Az Elstat adatai szerint a 15 és 24 év közöttiek körében 53,8 százalékos volt a munkanélküliség februárban. Egy évvel korábban a ráta 40,3 százalék volt. Az olaszoknak is minden okuk megvan az aggodalomra, mivel a fiatalok körében 35 százalékos a munkanélküliség, míg az országos átlag 8,4 százalékon ragadt be, már több mint két éve.

Rosszabb a helyzet Szlovákiában

Ezzel szemben a franciaországi, nagyjából kilenc és fél százalékra tehető munkanélküliségi rátánál ugyanakkor Németország, Hollandia és Ausztria is sokkal jobb adatokat tud felmutatni az Eurostat felmérése szerint – ők mind négy-öt százalékon állnak. Jól látszik, hogy a világgazdasági válság és a mostani enyhébb visszaesés a dél-európai államokat érintette mélyen, míg a tőlük északabbra lévő országok lényegesen jobb adatokat tudtak fölmutatni. Magyarország a kettő között nagyjából „félúton” van.

Térségünkben rendkívül eltérő adatokat láthatunk az állástalanságot tekintve, amiben természetesen közrejátszik a statisztikai hivatalok eltérő adatfeldolgozása is állhat. Szlovákiában az áprilisi munkanélküliség 13,40 százalék volt a márciusi 13,69 százalék után, ami még mindig magasabb, mint a hazai átlag. Északi szomszédunknál 2008 augusztusában volt a legalacsonyabb a munkanélküliség 7,36 százalékkal, ami világosan mutatja, hogy a válság nagyon súlyosan érintette az országot. Csehországban 8,4 százalék volt az állástalanok aránya áprilisban, míg a 2009-es válság előtt 5 százalék volt, de 2010 elején 10 százalék környékén is járt a mutató.

Félrevezető a román adat

Lengyelországban májusban 12,6 százalékra csökken a munkanélküliség az áprilisi várhatóan 12,8 százalékról Jacek Mecina munkaügyi miniszterhelyettes szerint. A márciusi ráta 13,3 százalék volt a februári 13,5 százalék és a januárban 13,2 százalék után. A munkanélküliség 2003-ban tetőzött 20,7 százalékon Lengyelországban. Az északi országban 2010-ben még 12,1 míg 2011-ben 12 százaléknyian voltak munka nélküli, tehát az Európai Unióban a legjobban teljesítő gazdaságban is stagnálásról beszélhetünk a munkaerőpiacot illetően.

Szlovénia bár rendkívül sikeres volt a térségben, és 2007-ben elsőként vezette be az eurót, mostanra súlyos krízisbe süllyedt, amit csak tetézett a belpolitikai válság. A világgazdasági krízis előtt öt százalék volt az állástalanok aránya, ami napjainkra 11 százalékra nőtt.

Romániában áprilisban a munkaügyi hivatal tájékoztatása szerint az állástalanok aránya 4,73 százalékra mérséklődött a márciusi 5,05 százalékról. A csökkenő trend egyértelmű, hiszen februárban még 5,27 százalékos volt a ráta. Keleti szomszédunknál tavaly az átlagos munkanélküliségi ráta 7,4 százalék volt az egy évvel korábbi 7,3 százalékot követően. A kedvező adat mögött egyértelműen az áll, hogy a több milliós munkaképes lakosság külföldre vándorolt.

Katasztrofális balkáni helyzet

Horvátországban a munkanélküliség 20 százalék feletti, és jelenleg a gazdaságilag aktív népesség 52,3 százaléka dolgozik. Az új kormány célja, hogy ezt az arányt 60 százalékra emelje 2015-ig. Boszniában a 44 százalékot is túllépte a munkanélküliség április végén, míg Szerbiában 22-23 százaléknyian vannak állás nélkül.

A fiatalok munkanélküliségi rátája világszerte kiugróan magas marad az idén is, legalább 2016-ig nem várható csökkenés – közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a „Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2011” című jelentésében. A régiók összehasonlításából kiderül, hogy a FÁK országokban, valamint Közép- és Délkelet-Európában 2011-ben kis mértékben, 17,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében.