A GKI legfrissebb felmérésében a továbbra is alacsony belföldi kereslettel és hitelezéssel indokolja a gazdasági teljesítmény csökkenését. Hozzáteszik: nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem.
A kutatók az év során az áremelkedési ütem további enyhe lassulását, 5,3 százalékos éves inflációt és a reálkeresetek 2,5 százalék körüli visszaesését várják. Megjegyzik: a reáljövedelem és a fogyasztás hasonló ütemű mérséklődése valószínű. A beruházások a prognózis szerint 4 százalék körül eshetnek vissza. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalék lehet.
A piacok számára a GKI szerint a Széll Kálmán-terv 2.0 bevételcentrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul. „Emellett továbbra is látványosan hiányoznak a piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat továbbra is elvi kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t” – fogalmaznak.
Kérdésnek nevezik, hogy az IMF-tárgyalások során e témák milyen mélységben kerülnek terítékre. Az IMF-megállapodás elhúzódása, illetve esetleges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg – figyelmeztetnek. Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac – például a magyar állampapírok iránti kereslet megszűnése formájában – nem kényszerít ki valódi fordulatot, fűzik hozzá.
origo.hu
Brutális baleset Cegléden, motoros és autó ütközött össze – videó
