A személyijövedelemadó-törvényben megmaradt az a szabály, amely kötelezi az alkalmazottat, hogy a munkaadójától kérje az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az éves jövedelme – várhatóan – meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ennek elmulasztása – a jelenlegi szabályok szerint – különbözeti bírsággal jár. A módosítás megszünteti a bírságot. Az adóalap-kiegészítés 27 százalék, tehát akinek az éves jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, annak az e feletti összegre 27 százalékkal emelkedik az adóalapja. Vagyis a 16 százalékos szja-kulcs mellé nem második kulcsot alkalmazott a kormány, hanem az adóalapot emelte meg.
A szociális szövetkezet tagja szja-mentesen kaphatja meg a minimálbérnél nem több havi jövedelmét, amennyiben azt élelmiszer, illetve készétel vásárlására használható utalványban kapja.
A tervezet szerint minden, társadalombiztosítás nélküli belföldi magánszemélynek fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek az összege jelenleg havi 6390 forint, és a fizetést ez év első napjától – visszamenőleges hatállyal – kell teljesíteni.
Ettől is függ a regisztrációs adó
A gépjármű-regisztrációs adó összege függ a kocsi környezetvédelmi besorolásától. A besorolást jelenleg a 2007. február 5-i szabályok szerint kell elvégezni, a módosítás a 2012. április 30-i állapotot jelöli ki. A hatályos szabály 16 fokozatot ismer, az első a katalizátor nélküli, az utolsó pedig az Euro-VI. besorolású motorral szerelt kocsi. Ez év áprilisától a besorolás nem módosult a jogtárban.
Kizáró ok az adótartozás
A különféle pályázatokon csak azok a cégek, illetve magánszemélyek indulhatnak, akiknek nincs adótartozásuk. Az adózás rendje úgy változik a tervezetben, hogy mindaddig nincs fennálló adótartozása senkinek, amíg a bíróság jogerősen nem mondja ki azt. A közbülső időben tehát kiadható a nemleges igazolás.
Egy másik változás a kézbesítést érinti az adózás rendjéről szóló törvényben. Jelenleg akkor tekinthető kézbesítettnek egy adóhatósági levél, ha a posta másodszor is megkísérelte a kézbesítést, és attól számítva öt nap eltelt. A módosítás szerint ha a levél az adóhatóság által ismert címre érkezik, és a kézbesítés eredménytelen, akkor a sikertelen postai kézbesítés napján már – eljárásjogilag – kézbesítettnek számít a levél.
A közösségi vámjog végrehajtására hozott törvény tervezett módosítása bevezeti az ügyfél meghallgatáshoz való jogát. Erre akkor kerül sor, ha az ügyfélre hátrányos határozatot hozna a hatóság. A meghallgatásra 3-30 napos határidőt kell szabni, és a meghallgatás után újrakezdődnek a hatósági eljárás határidői.
A cégeljárási törvény megszünteti azt az adóhatósági kötelezettséget, hogy a mérleg leadását elmulasztó cégeket 15 napos határidővel hívja fel kötelezettségük pótlására. A módosítás szerint azonnal a szankció következik.
Nincs több szolidaritási díj
Megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj. Jelenleg azok a patikák, amelyek közfinanszírozott gyógyszereket forgalmaznak, és a negyedéves árréstömegük meghaladja a 10 millió forintot, szolidaritási díjat fizetnek. A díj sávosan progresszív, 1,5-től 8 százalékig terjed.
A különadókról
A jelzáloggal fedezett devizahitel elengedett részének 30 százaléka – különadó-visszatérítés címén – csökkenti a bank állammal szembeni kötelezettségét a tervezet szerint. Jelenleg ugyanilyen arányban, de jóváírás címén csökken a különadó.
A különadó alapját csökkenti a bank kis- és középvállalkozói (kkv-)hitelállománya, a következők szerint: a 2011. szeptember 30-i kkv-hitelállomány 95 százalékát kell összevetni a 2012. szeptember 30-i hitelállománnyal, és a különbség csökkenti a különadót. Hasonló elven csökkenti a különadót az uniós pályázat önerejéhez nyújtott hitel is.
A tervezet szerint jövő évtől a számla kötelező kelléke lesz a vevő adószáma is, amennyiben a számlában szereplő áfa eléri az 500 ezer forintot.
Szintén a jövő év első napjától szűnik meg a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója. Ez a közszférában a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadójának a megszüntetését jelenti. A változás – egyebek mellett – a parlamenti, az európai parlamenti képviselőket és a polgármestereket is érinti.
