Tavaly országosan szűk két százalékkal csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára, ugyanakkor hat megyében – Tolnában, Somogyban, Győr-Moson-Sopronban, Bács-Kiskunban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Zalában – emelkedés volt tapasztalható 2010-hez képest, derül ki az OTP Jelzálogbank kedden publikált felméréséből. A tanulmány kitér arra is, hogy ezzel párhuzamosan a legnagyobb arányú, 8–9 százalék közötti árcsökkenés a közép-dunántúli területeken – Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyében – ment végbe. Budapesten az országosnál valamivel enyhébb volt az éves árváltozások mértéke. Az ingatlanok egyedül a III., az V., a VI., a IX. és a XXIII. kerületben drágultak valamelyest, ötszázalékosnál nagyobb árcsökkenést csak a XVIII., a XIX., a XXI. és a XII. kerületben mértek – írja a lap.
Ha az ingatlanárakat nézzük, akkor a megyék rangsorát Somogy vezeti 202 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől Pest megye tízezer forinttal marad el, majd Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar egyaránt 166 ezer forintos négyzetméterárral következik. A százezer forintos négyzetméterárat egyedül Nógrád megye nem éri el, 120 ezer forintos átlagos négyzetméterár alatt pedig kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye ingatlanjai szerepelnek. Kistérségi szinten a legdrágább területeket továbbra is a Balatonnál és a budapesti agglomerációban kell keresni, négyzetméterenként 200 ezer forint felett. Budapesten a listát a II. kerület vezeti 374 ezer forintos négyzetméterárral.
A forgalmi adatokból szemmel láthatóan kitűnik az ország kettészakadása: míg Tolna, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében kiemelkedően magas – csaknem tízszázalékos – volt az adásvételek számának növekedése, addig Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel ugyanekkora volt a csökkenés.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
főpolgármester
Ennyire becsüli az újlipótvárosiakat a XIII. kerület vezetése
