Megfordult a trend Magyarországon

Az államháztartási hiányt csökkenteni kell, s ebben a mindenkori kormányoknak sincs mozgástere. Miután már az EB is úgy látja, hogy tarthatók a hiánycélok, hazánk kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár bízik benne, hogy már bekövetkezett a fordulat Magyarország költségvetési politikájában. Hazánk hosszú évekig a 3 százalékos limitet jelentősen meghaladva gazdálkodott – emiatt van az ország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt.

A hiányt csökkenteni kell

Az elmúlt időszakban ez a trend fordult meg, s kezdett csökkenni az államháztartási hiány. Banai a köztévé reggeli műsorában elmondta, hogy „e tekintetben nincsen mozgástere a mindenkori magyar kormányoknak: az államháztartási hiányt csökkenteni kell”.

Az államtitkár a csökkentés jogi és közgazdasági aspektusaira hívta fel a figyelmet. A közösségi szabályok is előírnak követelményeket az államháztartási gazdálkodásról, nevezetesen a hiányról, az államadósságról, valamint a maastrichti kritériumokról. „Másrészt a magyar alaptörvény is kijelöli azt a pályát, amelyen a magyar költségvetési gazdálkodást folytatni kell. Nevezetesen olyan költségvetéseket kell készíteni és végrehajtani, amelyek az államadósság tartós csökkentését szolgálják” – tette hozzá.

A jogi kritériumok mellett a közgazdasági tartalma a költségvetési politikának az, hogy „a nagy adósságokat, a drágán finanszírozott államadósságokat le kell építeni”. Banai kiemelte, hogy minden évben 1200 milliárd forintot fizetünk államadósság-szolgálatként. „El kell kezdeni ezt az összeget csökkenteni, erről szól az államadósság csökkentése.”

Mik határozzák meg az államadósság mértékét?

A forint-euró árfolyam meghatározó tényező az adósságállomány alakulásában, hiszen a teljes államadósság mintegy 45 százaléka devizában van, tehát abban is kell törleszteni. „Nem mindegy, hogy 1 eurónyi adósságot 260, 280 vagy 320 forintos árfolyamon törlesztünk” – emelte ki az államtitkár.

A másik meghatározó tényező az államháztartási hiány: a kisebb hiány csökkenő – vagy szinten maradó – államadósságot jelent. Ezért szükséges az, hogy az államháztartási hiányt csökkentsük. A harmadik tényező pedig a gazdasági növekedés. „Ezért beszél sok közgazdász arról, hogy ki kell nőni az államadósságot” – mondta Banai.

Kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól

Az eljárás lezárásához az Európai Bizottság tehet javaslatot, s az Európai Tanács dönt arról, hogy egy országot „kienged” vagy „benntart” – és szankciókat fogalmaz meg – az eljárásban. „Bízom benne, hogy a magyar adatok alapján az EB azt fogja javasolni, hogy fejeződjön be a túlzottdeficit-eljárás” – tette hozzá.

Az EB korábban közzétette számításait a magyar államháztartási hiányra vonatkozóan, melyben a bizottság is látja, hogy 3 százalék alatt lesz a hiány 2012-ben és 2013-ban is. „Ezt a hiányt nem egyszeri tételekkel éri el Magyarország – tehát nem egy 2012-ben és 2013-ban jelentkező nagy bevétel vagy egy nagy kiadáscsökkenés okozza az államháztartási hiány csökkenését –, hanem változatlan, szilárd struktúrával látható 3 százalék alatti hiány. Ezért gondolom azt, hogy az EB kezdeményezni fogja a túlzottdeficit-eljárás lezárását.”