Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási területének vezetője azon a konferencián ismertette az MNB megállapításait, amelyet „Hitel nélkül gazdasági növekedés?” címmel rendezett meg a jegybank és a Magyar Közgazdasági Társaság. A szakember a rendezvényen szólt arról, hogy az elmúlt két évben már jelentős külföldi forrásokat vontak ki Magyarországról, 2010-ben ennek összege 1700 milliárd, 2011-ben pedig 1800 milliárd forint volt, amely együttesen mintegy 12 milliárd eurót jelentett a két év alatt. A forráskivonásban szerepet játszott Nagy Márton szerint az is, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék az úgynevezett hitel–betét arányokat, melyet 2014-re az MNB átlagosan 110-es mutatóra vár az európai pénzintézeti csoportokat tekintve.
A jövőben a hazai bankoknak is meg kell találniuk azokat a módszereket, amelyek alapján a még a gazdaságban lévő készpénzt vagy banki betétekbe, vagy állampapírokba vonhatják be. A jegybank számításai szerint ma Magyarországon mintegy 2900 milliárd forint készpénz van kint, ebből hozzávetőleg 500 milliárd a vállalkozásoknál, 2400 milliárd a lakosságnál.
Számos oka van, hogy nem hiteleznek
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint számos okra vezethető vissza, hogy miért nem vagy csak alig hiteleznek a bankok a magyar pénzpiacon. Ez részben abból fakad, hogy jelentősen lecsökkent a kockázatvállalási hajlandóságuk, és egyes iparágakat mint hitelezési célpontokat „tiltottá” nyilvánítottak a bankok tulajdonosai. A jövő az lehet a magyarországi pénzintézetek számára is, hogy helyi forrásokra támaszkodnak, mivel napjainkban már nem állnak rendelkezésre olcsó külföldi források a számukra – húzta alá az elemző.
Kiemelte: azzal egyelőre nem kell számolni, hogy kivonulnának a magyarországi pénzpiacról jelentősebb hitelintézetek, eddig csak kisbankok vonultak ki az országból, de a nagyobb hitelintézeteknél is jelentős költségmegtakarítás várható. Az elemző elmondta, az utóbbi két–három évben nagyarányú létszámleépítés történt a hazai bankszektorban, hozzávetőleg mintegy 3000 banki dolgozót bocsátottak el, és jelentős méretet öltött a fiókbezárás, illetve a bankon belüli átszervezés, a munkafolyamatok kiszervezése.
Török Zoltán rámutatott: a következő két–három évben nem várható, hogy a hazai bankszektorban a hitelezés jelentősebben megugrana, sokkal alacsonyabb lesz a mainál a bankok hitel–betét mutatója, és emiatt a pénzintézetek részéről nem vagy csak kis mértékben várható a gazdasági növekedés támogatása. Ezért igen szerény növekedéssel lehet számolni az országban a következő években, emelte ki.
