Mentőcsomagra lehet szükség, ha a görögök feladják

Az európai válságot keményen megérzi Ciprus idegenforgalma is.

Pénteken közölt hivatalos adatok szerint áprilisban 5 százalékkal kevesebb látogató érkezett a szigetországba, mint egy évvel korábban. Nagy-Britanniából, amely Ciprus első számú turisztikai partnere, 12,5 százalékkal csökkent a beutazók száma, Németországból pedig 6,7 százalékkal jöttek kevesebben. A visszaesés ütemét mérsékelte, hogy a bőkezűen költekező orosz turisták száma 30,9 százalékkal nőtt. Nagy-Britannia után most már Oroszország a második legfontosabb küldő ország, megelőzve Németországot.

Az idegenforgalmi bevételek adják a ciprusi hazai össztermék (GDP) 12 százalékát, így az idegenforgalom teljesítménye létfontosságú a recesszió sújtotta gazdaság szempontjából. Ciprusra a szoros pénzügyi és gazdasági kapcsolatok okán különösen erősen hat ki a görög válság. Várhatóan az ciprusi államnak kell lejegyeznie az ország második legnagyobb bankja, a CPB bank 1,8 milliárd eurós tőkepótló kötvénykibocsátását, mert a bank maga nem tud forrást szerezni a piacon.

A CPB és a legnagyobb bank, a Bank of Cyprus 10-10 milliárd görög adósságpapírt tart a portfóliójában, és a nem fizető hitelek aránya 19, illetve 13 százalék. Az IMF szerint a ciprusi GDP az idén 1 százalékkal csökken. Ha Görögország kiesik az euróövezetből, alighanem Ciprus sem tudja elkerülni, hogy mentőcsomagért folyamodjon az EU-hoz és az IMF-hez.