Új lehetőségek előtt a hazai vállalkozások

A szaktárca koordinációja mellett, széles körű társadalmi, szakmai egyeztetéseket követően hamarosan elkészül a Wekerle-terv.

Csizmadia Norbert a térség mintegy 100-120 vállalkozójának részvételével tartott rendezvényen az egy éve, Móron útjára indított stratégiáról elmondta: a terv célja a gazdasági növekedés segítése, a hazai kis- és középvállalkozások stratégiai, exportpiaci pozícióinak kialakítása, illetve erősítése, a térségen belüli együttműködési lehetőségek kiaknázása s hosszú távon a Kárpát-medencei gazdasági övezet létrehozása.

Az államtitkár a terv kitörési pontjaiként az Új Széchenyi-tervben is megfogalmazott célokat, a turizmus, az egészségipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a zöldgazdaság fejlesztését, a logisztikai lehetőségek kihasználását, a jármű- és gépipari hálózatok kialakítását s az azokban való együttműködést nevezte meg..

Radetzky Jenő, a konzultációt szervező Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke arra hívta fel a vállalkozók figyelmét, hogy a Wekerle-terv nem pénzosztó, hanem szervező, az együttműködési lehetőségeket feltáró, a regionális kapcsolatok kialakítását, a Kárpát-medencei vállalkozások „hálózatosodását” elősegítő terv.

A kamara felvállalta, hogy a tervet s annak céljait már „munkakész” állapotban megismerteti a vállalkozásokkal.
A növekedést célzó kormányzati szándék erősítésére a Kárpát-medencei térséget érintő gazdaságfejlesztési lehetőségek feltárására az FMKIK az Echo Innovációs Műhellyel közösen, online kérdőíves és fókuszcsoportos kutatást végzett.

A megkérdezettektől egyebek között arra vártak választ, hogy milyen gazdasági területen tudnák elképzelni az üzleti kapcsolatok fejlesztését a Kárpát-medencében működő vállalkozásokkal. A felmérés eredményéről a szerdai konzultáción számoltak be Ruff Tamás és Domokos Tamás szociológusok.

Mint kiderült, a vállalkozások 22 százaléka beszállítói területen létesítene üzleti kapcsolatot a szomszédos országokbeli cégekkel, 17 százalékuk az élelmiszer-gazdaságban, 9-9 százalékuk a jármű- és gépiparban, illetve a turizmusban és az egészségiparban tartaná lehetségesnek az együttműködést. Leginkább Románia, Szlovákia és Horvátország üzleti körei iránt érdeklődnek, s a megkérdezettek 25-27 százaléka tervezi, hogy ezekben az országokban üzleti kapcsolatot létesít.