Újabb bankreform Spanyolországban

A spanyol kormány újabb intézkedésekkel igyekszik eloszlatni a bankrendszer stabilitását övező bizalmatlanságot.

Az első piaci reakciók azt mutatják, hogy a befektetők elégtelennek találják az intézkedéseket, az irányadó spanyol állampapír hozamfelára a német Bundhoz képest 456 bázispontra emelkedett, és a madridi Ibex tőzsdeindex 1 százalékkal esett.

Luis de Guindos gazdasági miniszter pénteken bejelentette: kötelezik a bankokat, hogy a jól törlesztő jelzáloghiteleik tőkefedezetét is emeljék fel, a jelenlegi 7 százalékról 30 százalékra. Ez az jelenti, hogy a bankoknak összesen további 30 milliárd eurónyi tartalékot kell képezniük.

Ha egy bank saját erejéből nem tudja előteremteni a szükséges tőkét, részvényre konvertálható kötvény formájában ötéves lejáratú hitelt kaphat 10 százalék kamatra. Ez kétszer annyi, mint a spanyol szuverén adósság után fizetett kamat.

A bankoknak ezenkívül nemfizető ingatlanportfóliójukat alapkezelő cégekbe kell átcsoportosítaniuk, amelyek majd piaci áron értékesítik őket.

Luis de Guindos szerint az újabb bankreform kevesebb mint 15 milliárd euró közpénzt igényel, nem terheli meg az adófizetőket, és nem növeli a költségvetési deficitet.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Spanyolország – az uniós előrejelzéssel szemben – tartani fogja az idei 5,3 százalékos GDP-arányos deficitcélt, és jövőre 3 százalékra szorítja le az államháztartás hiányát.

Az Európai Bizottság pénteken közzétett tavaszi prognózisában az áll, hogy a spanyol deficit idén 6,4 százalék, jövőre pedig még mindig 6,3 százalék lesz.