A lap a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) megtudta, hogy kik számíthatnak arra, hogy a hatóság a körmükre néz. Felkeltheti az adóhatóság figyelmét, ha valaki nem készít adóbevallást, vagy ha a beadott adóügyi irat adatai lényegesen eltérnek a hivatal tudomására jutó információktól. A drága ingatlanok és a nagy értékű vagyontárgyak adásvétele szintén szemet szúrhat, csakúgy mint a jelentős összegre kötött életbiztosítás, vagy a komoly summát mozgató banki tranzakció.
Emellett ellenőrzést kezdeményezhet a hatóság azoknál is, akik rendszeresen adnak nagyobb összegű kölcsönt különféle magánszemélyeknek. A hivatal mindemellett azt is megvizsgálja majd: az adócsalásba, a közkasszát megkárosító bűncselekménybe keveredő személyek legális körülmények között jutottak-e a vagyonukhoz.
Vizsgálat indulhat a polgár adóügyi szempontból kockázatosnak nevezhető gazdasági tevékenysége miatt is. Mások mellett a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építőipar, a fuvarozás és a vendéglátás kétséges körülmények között működő szereplői kerülhetnek a hatóság látókörébe, valamint azok a cégvezetők és tulajdonosok, akik jelentős tőkeemelést hajtottak végre, vagy nagy értékű üzletrészt vásároltak. A csalárd cégbedöntögetők és a több éve veszteségesen tevékenykedő társaságok üzemeltetői ellen is indulhat vagyonvizsgálat, miként azok a vállalkozók is számíthatnak ellenőrzésre, akik hosszú időn keresztül minimálbérre jelentették be magukat.
A lap kiemeli, hogy más szervek és magánszemélyek bejelentésére is támaszkodik a NAV, de a hatóságnál hozzátették: a rosszindulatú jelzések nem vezethetnek hatósági intézkedéshez, vagyonvizsgálathoz.
Harmincmilliárd két év alatt
Az elmúlt két év vagyongyarapodási eljárásaiban csaknem harmincmilliárd forint meg nem fizetett adót kértek számon az érintetteken. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a hatóság határozatainak körülbelül felénél jogorvoslattal éltek az ellenőrzött személyek.
