A bizottság 18 igen és 8 nem szavazat mellett döntött az általános vitára való alkalmasságról.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára kormányzati előterjesztőként elmondta: a tranzakciós illeték bevezetésénél abból indult ki a kormány, hogy minél szélesebb körre terjedjen ki, alacsony mérték mellett, így alakult ki az egy ezrelék átutalásonkénti megbízásonként.
A helyettes államtitkár jelezte: a 2013-ban életbe lépő tranzakciós illeték minimum 130 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek, de reálisnak tekinthető a 150-160 milliárd forintos összeg is.
A tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslathoz hasonlóan 16 igen és 8 nem szavazat mellett döntött a bizottság a biztosítási és a távközlési adóról szóló törvényjavaslatról, valamint az energetikai adóról szóló törvény módosításáról.
A Nemzetgazdasági Minisztérium május 11-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot. Május 10-én Matolcsy György miniszter arról tájékoztatott: további adóemelés a jövedelem típusú adóknál nem várható, július elsejétől jön a távközlési adó, 2014-től megszűnik a bankadó, a pénzügyi tranzakciós illeték 1 ezrelék lesz.
Amennyiben a pénzügyi tranzakciós illeték fogyasztási adónak tekinthető, a fogyasztóknak kell megfizetniük, nem a pénzügyi közvetítőknek, nagyon óvatosan kell azonban eljárni, hogy ne hasson negatívan a gazdaság működésére, ne vezessen nagyarányú pénzkiáramláshoz – mondta Hendrik Scheerlinck hétfőn. A K&H Csoport vezérigazgatója erről, akkor beszélt, mikor bejelentette: 368 millió forint konszolidált adózott nyereséget ért el a pénzintézet 2012 első negyedévében, amely 92 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, elsősorban a deviza jelzáloghitelek végtörlesztése nyomán alacsonyabb hitelállomány és az árfolyamgát számviteli hatása miatt.
