Töröcskei István, aki a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet elnöke is, hangsúlyozta: a rendszerváltás óta mindenki beszélt a kis- és középvállalkozók megsegítéséről, valójában azonban soha nem kaptak jelentős támogatást. Aránytalanul nagyobb támogatást kaptak az elmúlt évtizedekben a nagyvállalatok – tette hozzá.
A közgazdász az összefogás szükségességét hangsúlyozta, jelezve, hogy a pénzügyi szektorban a multik kivonulása tény, hiszen már nem tudnak extraprofitra szert tenni. Nekünk kell saját magunkat megszervezni – emelte ki. Töröcskei elmondta: a hitelszövetkezetekben a tagok összerakják a pénzt, majd azt kezdik forgatni, és egymásnak biztosítják az átmeneti forgóeszköz szükségletet. A hitelszövetkezetek csak a tagoknak nyújtanak kölcsönt.
Nőhet a kontroll
Az ÁKK vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a hitelszövetkezetekben a tagok egymást is ellenőrzik, így nagyobb a pénzügyi fegyelem, a visszaélések lehetősége csökken. A pénzügyi szakember szerint az utóbbi időben a szabad pénzek jelentősen csökkentek, ennek ellenére mindig van bizonyos összegű szabad pénz, amelyet ha a közösségbe beadnak és megforgatják, akkor mindenki jobban jár.
Töröcskei leszögezte, hogy minden kis faluban meg kell szervezni a „hangya közösséget”, mert össze kell fogni. Ha a hangyaszövetkezetek fejlődése eléri a II. világháború előtti szintet, és a termelés és a kereskedelem 30-35 százalékát biztosítani tudják, az annyit jelent majd, hogy a bankrendszer 30-35 százalékát a hitelszövetkezetek fogják lefedni – mondta.
Mészáros István, a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet elnökhelyettese a fórumon kiemelte: ha alulról építik fel a „hangyaszövetkezeti” modellt, valamint a kormányzat és az önkormányzatok támogatják, akkor sikeres lesz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2012. július 2-án a Hangya-2010 Szövetkezettel. A Hangya szövetkezeti mozgalmat, 1898-ban Károlyi gróf hozta létre, ekkor egy termelői, értékesítési zárt rendszer volt, amely hitelszövetkezetekkel társult.
