Az Európai Bizottság május végén a gazdasági „országértékelések” elkészítésekor már kiszivárogtatta, hogy elképzelhetőnek tartja a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 3 százalékos határ elérésének egyéves halasztását. A hétfői közlések azt sugallják, hogy ezt várhatóan a pénzügyminiszterek is elfogadják majd a kedden befejeződő – euróövezeti, illetve a teljes 27 országos – pénzügyminiszteri találkozókon.
Suppan Gergely az MNO kérdésére elmondta, hogy nem beszélhetünk kivételezésről Spanyolországgal kapcsolatban. „Összehasonlításképpen Magyarország nyolc éve túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ami a spanyolokról nem mondható el – emelte ki a Takarékbank elemzője. – Spanyolország korábban megbízható adós volt, s a recesszió is sokkal nagyobb, mint más európai államokban.”
Újabb megszorítások jöhetnek, egekben a spanyol hozamok
Spanyolország hivatalosan továbbra is 2013-ban tervezi a GDP-hez mért 3 százalékos államháztartási deficit elérését az idei célként kitűzött 5,3 százalék után. A mostani ülésen a várakozások szerint az ez évi célt is felülvizsgálják, jövőre pedig köztes értéket (várhatóan 4,5 százalék körülit) határoznak meg a hiánycsökkentés ütemezésének érdekében.
A spanyol kormány a héten készül egy újabb takarékossági program bejelentésére, ebben a kiszivárogtatások szerint költségkurtítások és adóemelések is megjelennek. Folytatódnak a mostani találkozókon a spanyol bankágazat konszolidálásának támogatására szánt nemzetközi program előkészületei is. A támogatás értéke a 100 milliárd eurót is elérheti.
Az ibériai állam bankszektora még mindig a 2008-as ingatlanlufit nyögi. Suppan korábban az MNO-nak kiemelte, hogy „százmilliárdok állnak betonba öntve”. Az elemző ezzel a rengeteg félkész beruházásra gondolt, melyek veszteséget a bankoknak le kell írniuk.
Mélyülőben az euróválság
A tízéves lejáratú spanyol állampapírok hozamai hétfőn 11 bázisponttal, 7,07 százalékra ugrottak. „Ez nagyon aggasztó. A hétszázalékos hozamok már nem fenntarthatók Spanyolországnak; ez rémisztő dolog” – mondta a Bloombergnek Jeff Savage befektetési igazgató. Az olasz államkötvények kamatai is nőttek 7 bázisponttal, 6,12 százalékra. Az euró is „megcsúszott” a dollárhoz képest, s 2010 júliusa óta nem volt ilyen gyenge az uniós fizetőeszköz.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozójának napirendjén a görög helyzet és Ciprus támogatási kérelme is szerepelt. A júniusi választásokat követően szinte bizonyossá vált, hogy módosítani kell a Görögországnak nyújtott nemzetközi támogatáshoz kapcsolódó program feltételein. A miniszteri nyilatkozatok azonban hétfőn is egyértelművé tették, hogy ennek fejében Athénnak tovább kell mennie a reformok útján.
Ez már nem recesszió
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a New York Times honlapján fogalmazott meg igen erős véleményt korábban az európai adósságválsággal kapcsolatban. A szakember külön kitért Spanyolországra is, mely szerinte a válság epicentrumává nőtte ki magát. Az ibériai országgal kapcsolatban már nem recesszióról kell beszélni, ugyanis Spanyolországban már teljes a válság – írta még áprilisban Krugman. A közgazdász kitért a brutális munkanélküliségi adatokra, valamint az egyre nagyobb államadósságra is. Szerint az újabb spanyol megszorítások ötlete őrültség.
