A kutatást az Ipsos Zrt. végezte 2012. július 6-16. között, a 18-65 év közötti devizahitellel rendelkező lakosság körében, 500 fős mintán. A kutatás során olyan személyeket kérdeztek meg, akik élnek az árfolyamrögzítés lehetőségével, azaz 2012. április 1-je óta szerződtek, a szerződésük folyamatban van, vagy szándékukban áll belépni az árfolyamgát új rendszerébe.
Népszerű az árfolyamgát
Az árfolyam-rögzítési rendszerben 20 361 ügyfél nyitott számlát az év első hat hónapjában, akiknek a gyűjtőszámláján összesen 902 millió forint gyűlt össze – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján közölt adatokból.
Május 31-éig 10 827 gyűjtőszámlahitel-számlát nyitottak az árfolyamgáthoz csatlakozó ügyfeleknek, azaz júniusban csaknem megkétszereződött számuk.
Az új rendszerről
Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás értéke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény.
A Magyar Bankszövetség korábbi becslése szerint az árfolyamgát rendszerébe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be.
A kutatás szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet. A megkérdezettek mintegy fele a gyűjtőszámla időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet félreteszi.
A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és válaszadók több mint felének 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése.
Kedvezőbb lehetőséget látnak benne
Nem meglepő, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel, a megkérdezettek 16 százalékának viszont eleve nem okoz gondot a törlesztés, azért veszik igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartják.
Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele meg kívánja takarítani, a megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37 százalék), a biztonsági tartalék képzése (ezt tervezi a válaszadók 20 százaléka), valamint a gyermekek támogatása (13 százalék ezt a választ adta).
Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámlahitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalék), míg a likviditás (33 százalék) és a magas hozam (25 százalék) csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47 százalék választotta ezt a megtakarítási formát).
Változást hozhat az új Ptk.
Lényegesen megváltoznak a hitelfelvétel feltételei, ha az Országgyűlés az ősszel elfogadja az új polgári törvénykönyvet – írta meg a Magyar Nemzet. A kormány által július közepén benyújtott javaslat ugyanis átalakítaná a zálogjog szabályait. Egyúttal megtiltaná, hogy a bankok vagy a magánszemélyek a hitelnyújtáskor – a zálogjog helyett vagy mellett – olyan biztosítékokat kössenek ki, amelyekkel szinte már a szerződés aláírásakor megfosztanák az adósokat a tulajdonjoguktól.
Nem okoz majd gondot törlesztés
A megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot a törlesztés az árfolyamgát-időszak lejártával. Elgondolkodtató azonban, hogy a válaszadók 36 százaléka esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése, 11 százalékuk tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket.
A Budapest Banknál augusztus 1-jéig több mint 2500-an igényelték az árfolyamgátat. A pénzintézet adatai szerint egy átlagosnak számító, 7,5 millió forintos, 2007 januárjában folyósított 20 éves futamidejű svájcifrank-alapú deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 381 svájci frank. Ennek forint ellenértéke 240 forintos árfolyamon 91 440 forint. A rögzített 180 forintos árfolyamon számolva a havi törlesztőrészlet 68 580 forint lesz, tehát ebben az esetben 22 860 forinttal kell kevesebbet fizetni az adósnak az árfolyamrögzítés ideje alatt.
