A gazdaságkutató keddi közleményében arra emlékeztet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint a kormány a jövőben lakhatási támogatással segítené elő az álláskeresők lakóhelyüktől távoli régiókban történő munkavállalását.
A Századvég megrendelésére ez év májusában készült közvélemény-kutatás egyrészt megerősítette a mobilitás alacsony szintjére vonatkozó korábbi kutatásokat, másrészt kiderült belőle, hogy a magyar lakosság döntő többsége támogatná a mobilitás növelésének irányába tett kormányzati lépéseket.
A bérlakás-támogatás a legnagyobb segítség
A válaszadók szerint a munkaerő mobilitása leginkább jelentős bértámogatással, valamint bérlakással, illetve bérlakás-támogatással növelhető. A megkérdezettek csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy: személy szerint ösztönzőleg hatna rá, ha az állam bérlakás-támogatás útján segítené őt abban, hogy a lakóhelyétől távol vállaljon munkát. Kiderült ugyanakkor, hogy egy alacsonyabb összegű bértámogatást a válaszadók kevésbé gondolnak ösztönzőnek, mint egy bérlakás-támogatást.
Összhangra van szükség a kereslet és a kínálat között
A Századvég szerint az adatok azt jelzik, hogy a lakhatási támogatás hatásos szakpolitikai eszköz az álláskeresők mobilitásának növelésére. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a mobilitás növelése csak akkor hozhat látványos foglalkoztatás-bővülést, ha a beruházások révén a munkakereslet is emelkedik.
A gazdaságkutató közleményében kiemeli továbbá azt is, hogy a magyar munkavállalók mobilitása érdemben elmarad a nyugat-európai államoknál regisztrált szinttől, ami komoly akadálya a foglalkoztatás bővülésének. A problémát korábban az Európai Bizottság is külön kiemelte a Magyarországgal foglalkozó anyagaiban. A Századvég szerint a kereslet és a kínálat földrajzi összekapcsolását célzó, az álláskeresői mobilitást erősítő kormányrendelet-tervezet hatékony eleme lehet a foglalkoztatás ösztönzését célzó aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek.
A telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást május 23. és 28. között végezték ezer, véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személy megkérdezésével. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.