Hörcsik Richárd a visegrádi országok – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország –, valamint Horvátország európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak ülésén kijelentésével arra utalt, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyek a nemzeti költségvetésükben végrehajtott megszorításokra hivatkozva a bizottsági javaslatnál kisebb összegű hétéves költségvetést szeretnének. Azt mondta: Magyarország nem osztja ezt az álláspontot, mivel az EU 2020 versenyképességi stratégiában meghatározott célok elérése pénzügyi forrásokat igényel. „Pénz nélkül nem lehet uniós politikákat kialakítani” – jelentette ki. A tagállamok között ugyanakkor általános az egyetértés abban, hogy az új többéves pénzügyi keretnek a növekedéshez, a befektetéshez és a foglalkoztatáshoz kell hozzájárulnia, mondta.
Hatékonyan lehívni a pénzügyi forrásokat
A politikus szólt arról, hogy az uniós pénzek felhasználásának tapasztalatai fontos segítséget jelentenek majd a 2014-ben kezdődő többéves pénzügyi keret forrásainak hatékony lehívásában. Ez a keret – különösen a kohéziós pénzek – minden országnak meghatározó fontosságú a gazdaság modernizálásához, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint nem lenne jó azért csökkenteni az EU kohéziós forrásait, mert néhány országban gondok vannak a felhasználásával, hiszen okosan, hasznosan és jól is el lehet költeni ezeket a pénzeket.
Magyarország júliusban azt kérte az európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára egyéni megoldást arra a problémára, hogy a következő hétéves (2014–20) EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.
„A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus” – mondta korábban Orbán Viktor.
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta Áder János is júniusi brüsszeli látogatásán.
Hörcsik Richárd hangsúlyozta: az unió állam- és kormányfői júniusi csúcstalálkozójukon hitet tettek amellett, hogy ez év vége előtt lezárják a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat. Ez szükséges ahhoz, hogy az uniós intézmények elfogadhassák a közösségi politikákra vonatkozó jogszabályokat, és előkészítsék a 2014-től induló projekteket – tette hozzá.
Az unió ciprusi elnökségére szinte felmérhetetlen feladat és felelősség hárul a többéves költségvetéssel kapcsolatban – mondta a európai ügyek bizottságának elnöke, aki szerint nagyrészt egybecsengenek a vélemények abban, hogy biztosítani kell a források helyes elköltését és az eszközök egyszerűsítését.
Több kérdés ugyanakkor megoldatlan – mutatott rá. Ezek között említette a hétéves keret főösszegeit, a bevételi oldal forrásait, a nettó befizetők és a „kohézió barátainak” eltérő véleményét. A kohézió barátai elnevezésű csoport azoknak a tagállamoknak az összefogása, amelyek kifogásolják a kohéziós politika tervezett módosításait, a keret csökkentését. A csoportot 15 tagország alkotja, főként a közép-, illetve dél-európai államok, köztük Magyarország.
Az összefogás hozhat eredményt
Hörcsik Richárd azt mondta, a jelenlegi európai helyzet nem könnyíti meg a megállapodást a hétéves uniós büdzséről, hiszen az EU vezetőinek figyelmét fontos kérdések vonják el: az eurózóna elhúzódó válsága, az egyes tagállamoknak adott mentőcsomagok, az Európai Unió jövőjére vonatkozó javaslatok.
A visegrádi országok akkor érhetnek el eredményeket az uniós költségvetés elfogadásában, ha összefognak egymással és azokkal a tagállamokkal, amelyek támogatják a közös agrárpolitika, valamint a kohéziós politika fenntartását, megerősítését – mondta Hörcsik Richárd. A tagállamok többsége véleménye szerint ebbe a körbe tartozik, „noha az egyes részletkérdésekben lehetnek kisebb eltérések”.
