A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a szakszervezeti oldal a reálpozíció szinten tartását szeretné elérni. Ehhez vagy béremelés kell, vagy az, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa a minimálbérnél és garantált bérminimumnál (szakmunkás minimálbér) 16 helyett 12 százalék legyen jövőre.
Minimálbér és létminimum
Kifejtette: a reálpozíció megtartásával is fennmaradna az a mostani helyzet, amely szerint a minimálbér mindössze 75 százalékban fedezi a létminimumot. Palkovics Imre ismertette: az ülésen elemezték, milyen hatással van a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsának 10 százalékról 27 százalékra történő emelése. A Matolcsy György gazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett intézkedés megnehezítette a bértárgyalásokat, mivel a munkaadók felvetették a cafetéria megszüntetésének lehetőségét is.
A szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy ezek figyelembevételével is vizsgálja meg a tervezett intézkedéseket – mondta Palkovics Imre, hozzáfűzve: ígéretet kaptak arra, hogy a kormány október 31-re új számításokat készít. A következő egyeztetés a jövő évi minimálbérekről november 5-én lesz – mondta a Munkástanácsok elnöke.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is megerősítette: céljuk, hogy jövőre ne romoljon a munkavállalók reálpozíciója. Kifejtette, újabb adatokat kapnak a kormánytól, és ezután folytatódnak az egyeztetések.
A munkaadók nem látnak teret az emelésére
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte: a munkaadók a második kiigazító csomag bejelentése után egyáltalán nem látnak teret a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésére 2013-ban, ráadásul úgy vélik, számítani lehet egy harmadik „Matolcsy-csomagra” is. Kiemelte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy lezárták a bértárgyalásokat.
Dávid Ferenc szerint az újonnan bejelentett intézkedésekkel „elkoptak” a munkahelyvédelmi akciótervben a munkáltatóknak ígért kedvezmények, veszélybe került a tervezett intézkedések hatékonysága. Hozzáfűzte: az új kiigazítócsomag tükrében közgazdaságilag nem indokolt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mert a csomaggal olyan jelentős pozícióromlást szenved el a vállalkozói szféra, hogy nem lesz forrás béremelésre. A cafetériát érintő változások kapcsán a főtitkár azt mondta: a munkaadók vagy elveszik a béren kívüli juttatásokat, vagy beépítik a bérbe; ezt azonban nem minden munkáltató tudja megtenni. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy egyértelműen állást tudjanak foglalni a jövő évi bérek kérdésében, az összes csomagot látniuk kell, és egy „tiszta mérleg” tudatában kell folytatni a tárgyalásokat.
