„Volt pénz, van pénz és lesz is pénz”

A kohéziós források felhasználásának tapasztalatairól és a kohéziós politika jövőjéről cseréltek eszmét magyar uniós szakértők, diplomaták és az üzleti szféra képviselői.

Az Európai Parlament költségvetési bizottsága múlt héten elfogadta a 2014–20-as időszak pénzügyi kerettervéről szóló időközi jelentését, amely a kohéziós és az agrárkiadások szinten tartását támogatja. Magyarországnak is ez az érdeke – mondta a Lánchíd Rádiónak a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára. Győri Enikő szerint nagyobb ellenőrzésre van szükség, hiszen az uniós forrásokat sok esetben nem megfelelően használják a tagállamok. Magyarország támogatja, hogy az előzetes kontroll erősítésével tegyék hatékonyabbá a kohéziós pénzek elköltését – mondta el az államtitkár.

Felgyorsultak a lehívások

Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális főigazgatóságának helyettes vezetője azon az állásponton volt, hogy a kohéziós politika eredményét csak a hétéves pénzügyi időszak lezárulta után lehet majd értékelni. Kifejtette, hogy a jelenleg kohéziós politikára fordítható pénzek mennyiségének tervezésekor, a 2000-es évek közepén nem lehetett a válság hatásaival kalkulálni. A szakember kifejtette azt is, hogy a magyar gazdaságba beáramló pénz döntő többsége, 90 százalék fölötti hányada uniós forrásból származik, s úgy véli, azok a projektek, amelyek most haladnak előre, uniós források nélkül azonnal leállnának. Kitért arra is, hogy Magyarország a felhasználható pénzek tényleges lehívása tekintetében jelenleg „nincs a tagállamok élbolyában”, de az elmúlt mintegy másfél évben felgyorsultak a lehívások. „Volt pénz, van pénz és lesz is pénz” – jelentette ki Kazatsay Zoltán.

A következő hétéves időszakra vonatkozó forrásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a lehető leghatékonyabb felhasználás a cél. A főigazgató-helyettes szerint a politikusok szeretnek avatni, „nemzetiszínű szalagokat szeretnek vagdosni”, ami például a támogatott képzések esetén nem lehetséges. Kazatsay ugyanakkor hangsúlyozta: az infrastrukturális beruházások a humánerőforrás fejlesztése nélkül hasztalanok.

Rendkívüli uniós csúcsértekezlet lesz novemberben a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló közös költségvetésről.

Eltékozolta a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós forrásokat Magyarország – jelentette ki a Hír Televízióban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

„A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus” – mondta korábban Orbán Viktor.

A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta Áder János is júniusi brüsszeli látogatásán.

Nem ingyen pénz

Juhász Tamás, a magyar uniós képviselet kohéziós forrásokért felelős szakdiplomatája úgy véli, a jelenlegi időszak értékelése 2020 után lesz reálisan lehetséges, mert a kifizetések 2015-ig futnak ki, a hatás pedig csak évekkel később összesíthető. A kohéziós támogatásokról szerinte általános vélekedés, hogy túl bürokratikus, lassú a végrehajtás és túl sok mindenre próbál fókuszálni. A nettó befizető tagállamok körében a kohéziós politika nem túl népszerű, ezért a források hatékonyabb elköltését szorgalmazzák, miközben elvárják, hogy a források valóban javítsák az unión belüli gazdasági és társadalmi stabilitást.

A szakember kifejtette, hogy a következő időszakban a pénzek felhasználói számára egyszerűbbek lehetnek a szabályok, világosabbak az elvárások, hogy az unió mit miért támogat. Juhász álláspontja az, hogy már most neki kell állni a 2014–20 közötti időszakra vonatkozó programok tervezésének, amiben a kamara is aktívan szerepet vállalhatna, mert ez szerinte fontosabb, mint az, hogy mennyi lesz a pénz. Azt is kifejtette, hogy a kkv versenyképességének javítása kiemelt cél lesz a következő periódusban, vagyis olyan döntés nem születhet, hogy ezek a cégek erre a célra ne kapjanak támogatást.

„Nem szabad ezekre a pénzekre úgy tekinteni, hogy valamilyen kompenzációt jelentenek. Ez nem ingyenpénz, ez befektetés ( ), amiért eredményeket kell majd felmutatni” – hangoztatta a a szakdiplomata a kohéziós forrásokkal kapcsolatban.