A belgiumi magyar nagykövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) uniós képviselete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a nagykövet, a kamara alelnöke, az Európai Bizottság két főigazgatóságainak vezető beosztású tisztségviselői, valamint Magyarország uniós képviseletének illetékes szakdiplomatája vett részt. A beszélgetés két témát igyekezett körbejárni: hogy mik a tapasztalatok a jelenlegi kohéziós politikával kapcsolatban, illetve hogy mit lehet tudni a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikáról.
A jelenlegi kohéziós politika nem sikertörténet
Az MKIK alelnöke, Gaál József kifejtette, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása szempontjából a jelenlegi kohéziós politika nem igazán sikertörténet. Szerinte az Európai Unió szándéka a kohéziós pénzekkel kétségkívül jó volt, ugyanakkor „az eredmény nem teljesen az lett, mint amit szándékoztunk” – fejtette ki véleményét. Az MKIK alelnöke a következő időszak kohéziós politikájától azt várja, hogy egyszerű legyen, a pénzekhez gyorsabban hozzá lehessen jutni, valamint a támogatási folyamat kevésbé bürokratikussá váljon.
Megkérdőjelezett legitimitás
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete rámutatott, hogy hazánk az Európai Bizottság javaslata értelmében 30 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jutna a következő hétéves pénzügyi időszakban, mint a mostaniban, s ismertette, hogy a magyarországi beruházások 96-97 százaléka uniós források bevonásával valósul meg. Rámutatott, hogy meglátása szerint a nettó befizető országok sajtójában, például egy brit gazdasági lapban már tavaly tapasztalható volt egy olyan tendencia, hogy a kohéziós források legitimitását kérdőjelezik meg. A nagykövet kitért arra, hogy a most bajban lévő vagy mentőcsomagokra szoruló országok a korábbi évtizedekben a kohéziós politika jelentős haszonélvezői voltak, a nettó befizető országok pedig ez alapján teszik fel a kérdést, hogy megfelelően használták-e fel az uniós pénzeket. Magyarország ezzel szemben a nagykövet szerint jól sáfárkodott az uniós pénzekkel.
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága múlt héten elfogadta a 2014–20-as időszak pénzügyi kerettervéről szóló időközi jelentését, amely a kohéziós és az agrárkiadások szinten tartását támogatja. Magyarországnak is ez az érdeke – mondta a Lánchíd Rádiónak a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára. Győri Enikő szerint nagyobb ellenőrzésre van szükség, hiszen az uniós forrásokat sok esetben nem megfelelően használják a tagállamok. Magyarország támogatja, hogy az előzetes kontroll erősítésével tegyék hatékonyabbá a kohéziós pénzek elköltését – mondta el az államtitkár.
Felgyorsultak a lehívások
Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális főigazgatóságának helyettes vezetője azon az állásponton volt, hogy a kohéziós politika eredményét csak a hétéves pénzügyi időszak lezárulta után lehet majd értékelni. Kifejtette, hogy a jelenleg kohéziós politikára fordítható pénzek mennyiségének tervezésekor, a 2000-es évek közepén nem lehetett a válság hatásaival kalkulálni. A szakember kifejtette azt is, hogy a magyar gazdaságba beáramló pénz döntő többsége, 90 százalék fölötti hányada uniós forrásból származik, s úgy véli, azok a projektek, amelyek most haladnak előre, uniós források nélkül azonnal leállnának. Kitért arra is, hogy Magyarország a felhasználható pénzek tényleges lehívása tekintetében jelenleg „nincs a tagállamok élbolyában”, de az elmúlt mintegy másfél évben felgyorsultak a lehívások. „Volt pénz, van pénz és lesz is pénz” – jelentette ki Kazatsay Zoltán.
A következő hétéves időszakra vonatkozó forrásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a lehető leghatékonyabb felhasználás a cél. A főigazgató-helyettes szerint a politikusok szeretnek avatni, „nemzetiszínű szalagokat szeretnek vagdosni”, ami például a támogatott képzések esetén nem lehetséges. Kazatsay ugyanakkor hangsúlyozta: az infrastrukturális beruházások a humánerőforrás fejlesztése nélkül hasztalanok.
Rendkívüli uniós csúcsértekezlet lesz novemberben a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló közös költségvetésről.
Eltékozolta a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós forrásokat Magyarország – jelentette ki a Hír Televízióban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
„A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus” – mondta korábban Orbán Viktor.
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta Áder János is júniusi brüsszeli látogatásán.
Nem ingyen pénz
Juhász Tamás, a magyar uniós képviselet kohéziós forrásokért felelős szakdiplomatája úgy véli, a jelenlegi időszak értékelése 2020 után lesz reálisan lehetséges, mert a kifizetések 2015-ig futnak ki, a hatás pedig csak évekkel később összesíthető. A kohéziós támogatásokról szerinte általános vélekedés, hogy túl bürokratikus, lassú a végrehajtás és túl sok mindenre próbál fókuszálni. A nettó befizető tagállamok körében a kohéziós politika nem túl népszerű, ezért a források hatékonyabb elköltését szorgalmazzák, miközben elvárják, hogy a források valóban javítsák az unión belüli gazdasági és társadalmi stabilitást.
A szakember kifejtette, hogy a következő időszakban a pénzek felhasználói számára egyszerűbbek lehetnek a szabályok, világosabbak az elvárások, hogy az unió mit miért támogat. Juhász álláspontja az, hogy már most neki kell állni a 2014–20 közötti időszakra vonatkozó programok tervezésének, amiben a kamara is aktívan szerepet vállalhatna, mert ez szerinte fontosabb, mint az, hogy mennyi lesz a pénz. Azt is kifejtette, hogy a kkv versenyképességének javítása kiemelt cél lesz a következő periódusban, vagyis olyan döntés nem születhet, hogy ezek a cégek erre a célra ne kapjanak támogatást.
„Nem szabad ezekre a pénzekre úgy tekinteni, hogy valamilyen kompenzációt jelentenek. Ez nem ingyenpénz, ez befektetés ( ), amiért eredményeket kell majd felmutatni” – hangoztatta a a szakdiplomata a kohéziós forrásokkal kapcsolatban.
