Így kell egy forintból hármat csinálni

Adómentesség illethetné meg azokat a nyereségüket teljes egészében visszaforgató hazai cégeket, amelyek saját fejlesztéseik révén kiemelkedő eredményeket mutatnak fel.

– Az év elején a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) új hatósági jogkört kapott: a szervezet végzi el a gazdasági szereplők innovációs elképzeléseinek, eredményeinek szakmai minősítését. Pontosan mit jelent ez a gyakorlatban?
– Új eljárásunk arra a kérdésre ad választ, hogy a hivatal elé kerülő kutatás-fejlesztési tervek, programok hordoznak-e újszerű vonásokat, várható-e azoktól új tudás megszerzése. Másképpen fogalmazva az adott vállalkozás vagy szervezet valódi kutatás-fejlesztési tevékenységet végez-e. Hivatalunk határozata az innovatív társaság, szerveződés számára majdhogynem létfontosságú, ugyanis már a folyamat első fázisában világossá válhat számára, érdemes-e folytatnia a gyakran nagy anyagi ráfordítást igénylő kutatási, fejlesztési munkát, remélhető-e attól érdemi eredmény. A kiadott minősítés az innovációs tevékenység finanszírozásában kulcsszerepet játszhat.

– Mégis miképpen?
– A gazdaságfejlesztési operatív programhoz (GOP) tartozó egyes pályázatoknál az elérhető száz pontból húszat már akkor megkap a pályamunka, ha az elképzelés korábban a SZTNH-nál kedvező minősítést szerzett. Fontos az is: az adókedvezmények érvényesítésekor az adóhatóság e szempontból nem vizsgálja azokat a társaságokat, amelyek a hivatal előzetes minősítésével igazolják, hogy valódi kutatási, fejlesztési tevékenységet végeznek.

– A kedvező elbírálás, a pozitív minősítés egyben azt is jelenti, hogy megvalósítása esetén az elképzelés piacképes lesz, és később akár szabadalmi bejelentés alapját is adhatja?
– A folyamat kezdeti szakaszaiban e kérdésekre aligha lehet válaszolni, a minősítési eljárás nem is ezt a célt szolgálja. Egy-egy kutatás egyébként akkor is értékes, ha éppen azt bizonyítja, hogy a kutató rossz irányba indult el. Az innovációs zsákutcák fellelése majdhogynem ugyanolyan fontos, mint az áttörést hozó megoldások kimunkálása. Kiderül ugyanis, melyek azok az intellektuális vagy műszaki irányok, amiket okvetlenül el kell kerülnie a jövő kutatóinak. Eljárásainkban tehát azt vizsgáljuk: eddig még nem ismert válaszokat hoz-hat-e a kutató, a fejlesztő által feltett kérdés, s tevékenysége több-e, mint párhuzamos kutatás, feltalálás. Az innovatív vállalkozások, szerveződések 83 ezer forintért hozzájuthatnak a minősítéshez, további jelképesnek nevezhető összegekért pedig tervezett programjaik részletesebb átvilágítását is kérhetik.

– Eddig hány tervet, elképzelést minősített a hivatal?
– Február eleje és október vége között 725 beadvány érkezett. Ezeknek nagyjából tíz százaléka érkezett a gazdasági szereplőktől, az ügyek fennmaradó részében az adóhatóság kérésére végeztünk szakértői tevékenységet.

– Milyen szerep jut a SZTNH-nak az adóhatóság ellenőrzéseiben?
– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönti el, megilleti-e az adóenyhítés azokat a vállalkozásokat, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységre hivatkozva korábban adókedvezményt érvényesítettek. A SZTNH az utólagos ellenőrzésekben – az adóhivatal megkeresésére – szakértőként vesz részt. Feladatunk annak áttekintése, hogy az adott társaságok a jogszabályban meghatározott és adókedvezménnyel támogatott kutatást, fejlesztést folytattak-e. Utólagos minősítésünk a NAV-ot nem köti.

– Megfelelőnek nevezhető az innovációt támogató hazai adókedvezmények jelenlegi rendszere?
– Érdemes megvizsgálni azoknak az államoknak a közteher-viselési megoldásait, amelyek – bizonyos időszakokban – sikereket értek el az innováció világpiacán. Az 1990-es években kibontakozó ír csodát nem utolsósorban az alapozta meg, hogy az akkori adószabályok lehetővé tették: a helyi vállalkozások a szoftverfejlesztés egyes kiadásainak négyszeresét számolják el ráfordításként. A radikális módszer radikális változást, jelentős fejlődést hozott. Megfontolandó az a manapság alkalmazott európai gyakorlat is, amely szerint a nemzetgazdaság legversenyképesebb ágazatai számára célszerű külön szabályokat, kedvezményeket kialakítani. Magyarország az élettudományok, a lézerfizika, az anyagtudomány, az infokommunikáció, az agrárium és a környezetvédelem területén kiváló lehetőségek előtt áll, ezen ágazatok szereplőinek innovációs tevékenységét véleményem szerint a mostaninál nagyobb enyhítésekkel is ösztönözhetné az állam. A kiugróan teljesítő vállalkozások pedig akár abszolút adókedvezményt is kaphatnának.

További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában