Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság

A 2014–2020 közötti uniós források legalább felét közvetlen gazdaságfejlesztésre, ezen belül a kis- és középvállalati szektor fejlesztésére kell fordítani – véli Cséfalvay Zoltán.

NT
2012. 12. 04. 11:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Századvég Alapítvány budapesti rendezvényén az államtitkár kijelentette: olyan fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság, ahol a multik, illetve a nagyvállalatok a kutatás-fejlesztés révén egyre nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, és ehhez a folyamathoz szükséges felzárkóznia a kkv-szektornak.

Jön a végleges adórendszer

Értékelése szerint a január elsejétől belépő új adók, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) egyaránt lehetőséget ad a kkv-szektor adóterheinek jelentős csökkentésére. Hozzátette: mind a két adóforma (egyenként) évenként 25-30 milliárd forint adókönnyítést jelent a vállalkozások számára.

A vállalkozásokat segíti a munkahelyvédelmi akcióterv is, amely összesen 300 milliárd forinttal javítja a vállalkozások helyzetét – jelezte az államtitkár. Hozzátette, a kormány úgy alakította át az adórendszert, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelte, miközben a fogyasztási típusú adókat növelte. Az adórendszer lényegi átalakítása befejeződött, így 2013-tól a „végleges formájú adórendszer működik” – közölte az államtitkár.

Költeni kell a szakmunkásképzésre

A kkv-szektor problémáit elemezve első helyen a képzés-szakképzés kérdését említette. Úgy tűnik, hogy a duális képzés adta lehetőségekkel a nagyvállalatok már élnek, a kkv-szektor viszont nem – magyarázta Cséfalvay Zoltán, és azzal érvelt: azok a kis- és közepes vállalatok, amelyek nem költenek szakmunkásképzésre, ne panaszkodjanak arra, hogy nincs elegendő szakmunkás. Emlékeztetett arra is, hogy a kkv-szektort hátrányosan érinti a lánctartozás és a fekete-szürke gazdaság által okozott versenyhelyzet negatív hatása.

Az államtitkár szerint a felsőoktatásból hiányzik a vállalkozási ismeretek tanítása, míg Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a konferencia bevezetőjében arról beszélt, hogy vissza kellene hozni a politikai gazdaságtan tárgyat a felsőoktatásba, hiszen ilyen tantárgyat a világ nagy egyetemein, így a Harvardon is tanítanak.

Mint az mno.hu korábban beszámolt róla, a mikrovállalkozások számára folyamatos kihívást jelent az adókötelezettségek teljesítése mind adminisztrációs, mind anyagi okokból. E két probléma együttes megoldására rendkívül egyszerű, választható adózási módot kínál a kormány 2013-tól a kisadózók tételes adójával. A tételes adó havi összege – egészen 6 millió forint bevételig – független a bevétel nagyságától, a bejelentett főállású kisadózó után mindössze 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. A kormány egyébként jövőre közel 300 milliárd forintot juttat el a magyar kis- és középvállalkozásokhoz és az általuk foglalkoztatott emberekhez, amitől a gazdaság részbeni erősödését és a foglalkoztatás javulását
várják.

A kormány jövőre is folytatja az adórendszer átalakítását, így többek között célzott adókedvezményekkel segíti a munkahelyek megőrzését, jön a kisadózók tételes adója és a tranzakciós illeték, valamint újabb három kisadó szűnik meg – közölte az NGM. Hozzátették, a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül a leghátrányosabb foglalkoztatási csoportok munkába állását és munkahelyeinek megőrzését, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetét kívánja segíteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.