A Századvég Alapítvány budapesti rendezvényén az államtitkár kijelentette: olyan fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság, ahol a multik, illetve a nagyvállalatok a kutatás-fejlesztés révén egyre nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, és ehhez a folyamathoz szükséges felzárkóznia a kkv-szektornak.
Jön a végleges adórendszer
Értékelése szerint a január elsejétől belépő új adók, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) egyaránt lehetőséget ad a kkv-szektor adóterheinek jelentős csökkentésére. Hozzátette: mind a két adóforma (egyenként) évenként 25-30 milliárd forint adókönnyítést jelent a vállalkozások számára.
A vállalkozásokat segíti a munkahelyvédelmi akcióterv is, amely összesen 300 milliárd forinttal javítja a vállalkozások helyzetét – jelezte az államtitkár. Hozzátette, a kormány úgy alakította át az adórendszert, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelte, miközben a fogyasztási típusú adókat növelte. Az adórendszer lényegi átalakítása befejeződött, így 2013-tól a „végleges formájú adórendszer működik” – közölte az államtitkár.
Költeni kell a szakmunkásképzésre
A kkv-szektor problémáit elemezve első helyen a képzés-szakképzés kérdését említette. Úgy tűnik, hogy a duális képzés adta lehetőségekkel a nagyvállalatok már élnek, a kkv-szektor viszont nem – magyarázta Cséfalvay Zoltán, és azzal érvelt: azok a kis- és közepes vállalatok, amelyek nem költenek szakmunkásképzésre, ne panaszkodjanak arra, hogy nincs elegendő szakmunkás. Emlékeztetett arra is, hogy a kkv-szektort hátrányosan érinti a lánctartozás és a fekete-szürke gazdaság által okozott versenyhelyzet negatív hatása.
Az államtitkár szerint a felsőoktatásból hiányzik a vállalkozási ismeretek tanítása, míg Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a konferencia bevezetőjében arról beszélt, hogy vissza kellene hozni a politikai gazdaságtan tárgyat a felsőoktatásba, hiszen ilyen tantárgyat a világ nagy egyetemein, így a Harvardon is tanítanak.
Mint az mno.hu korábban beszámolt róla, a mikrovállalkozások számára folyamatos kihívást jelent az adókötelezettségek teljesítése mind adminisztrációs, mind anyagi okokból. E két probléma együttes megoldására rendkívül egyszerű, választható adózási módot kínál a kormány 2013-tól a kisadózók tételes adójával. A tételes adó havi összege – egészen 6 millió forint bevételig – független a bevétel nagyságától, a bejelentett főállású kisadózó után mindössze 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. A kormány egyébként jövőre közel 300 milliárd forintot juttat el a magyar kis- és középvállalkozásokhoz és az általuk foglalkoztatott emberekhez, amitől a gazdaság részbeni erősödését és a foglalkoztatás javulását
várják.
A kormány jövőre is folytatja az adórendszer átalakítását, így többek között célzott adókedvezményekkel segíti a munkahelyek megőrzését, jön a kisadózók tételes adója és a tranzakciós illeték, valamint újabb három kisadó szűnik meg – közölte az NGM. Hozzátették, a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül a leghátrányosabb foglalkoztatási csoportok munkába állását és munkahelyeinek megőrzését, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetét kívánja segíteni.