A fejlesztési bank honlapján közzétett elemzés szerint ez a kedvezőbb külpiaci lehetőségeknek, az emelkedő forráskeresletnek, a cégek megítélése szerint némileg jobb (kevésbé kedvezőtlen) finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak köszönhető.
Az utóbbival kapcsolatban azonban a vállalati szektort erős kettősség jellemzi: a határozott fejlesztési tervekkel rendelkező és a beruházásokat biztosan elhalasztó vállalkozások aránya egyaránt emelkedett, valamint a cégek 57,3 százaléka küzd kapacitásfelesleggel, ami a 2009 nyara óta mért legmagasabb szint.
Külső hatások
A felmérésben szereplő vállalatok makrogazdasági várakozásai nem változtak a fél évvel ezelőttiekhez képest, a következő 12 hónap során alacsony gazdasági növekedéssel (átlagosan 0,8 százalékos GDP-bővüléssel) és magas inflációval kalkulálnak (6 százalék). Az elemzés szerint a tartósan alacsony belső kereslet és a visszafogott belföldi értékesítési kilátások ellenére az inflációs várakozások (a kínálati oldalon) magas szinten ragadtak be.
A válaszadó cégek makrogazdasági várakozásait továbbra is elsősorban a külső hatások határozzák meg. A külföldi piaci lehetőségek megítélésének kismértékű javulását a magyarországi vállalatok exportpiaci pozícióinak stabilizálódása okozta.
Emelkedés
A beruházást tervező vállalatok aránya közel 8 százalékponttal, 59,4 százalékra emelkedett, miközben tovább nőtt a kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások részesedése is. Ez arra enged következtetni, hogy a tervek többsége inkább pótló, tovább nem halasztható beruházásokra vonatkozik, nem pedig új fejlesztéseket takar.
A forráskereslet emelkedése alapvetően a beruházási elképzelésekhez kapcsolódik, ugyanakkor csökkent a folyó költségeik fedezésére is külső forrásokra szoruló cégek aránya. A fél évvel ezelőtti eredményekhez képest valamennyi hitelfelvételi körülményt kedvezőbben ítélték meg a felmérésben szereplő cégek: különösen a devizaárfolyamok változásában, a forint- és devizahitelek kamatkülönbségében, valamint a kamat mértékében tapasztaltak javulást.
Beruházási hullám
Jelentős részben eloszlottak a magyarországi gazdasági környezetet érintő német aggodalmak, és jövőre újabb nagyszabású német beruházási hullám indulhat Magyarországon – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán Berlinben.
Orbán: Hibátlan kapcsolódás
„Az új magyar gazdasági modell szinte hibátlanul kapcsolódik a némethez” – így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a kormány és a Daimler AG közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírási ünnepségén novemberben. Szerinte a magyar–német kapcsolatok jövőbeli összetartó ereje, „cementje” a modern német gyáripar megjelenése, tartós jelenléte Magyarországon, valamint a magyar gazdaság modernizálásában játszott német szerep. A miniszterelnök ezzel a kijelentésével megerősítette azt a korábbi álláspontját, miszerint Közép-Európa összenőtt a német gazdasággal.
Húzóágazat
Orbán már nem egy alkalommal hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági növekedési lehetőségei a még világszerte húzóágazatnak számító autóiparban vannak. Több német autógyártó komoly beruházással hívta fel magára a figyelmet idén: elkészült a Mercedes–Benz kecskeméti üzeme, tavaly szeptemberben pedig az Opel jelentett be egy nagyobb beruházást Szentgotthárdon. A tervek szerint ez év végén indul az Audi győri logisztikai parkjának építése. Az Audi győri üzemét is bővíti, júliusban tették le az új egység alapkövét.
