Több feltétele van az államadósság csökkenésének

Kovács Árpád szerint adósságunk tíz-tizenöt éven belül mérséklődhet hatvan százalék alá a GDP-hez képest.

Kovács Árpád szerint a néhány hasonló sorsú kelet-közép-európai államénál sokkal magasabb szinten álló magyar államadósság csökkentéséhez szükség van a fenntartható gazdasági növekedés beindulására és arra is, hogy a kedvező pénzpiaci hangulat fennmaradjon. Ezzel párhuzamosan a kamatfelárak, kamatok, állampapírhozamok hosszabb távon is csökkenjenek. „Ha mindez együtt van, és sikerül az államháztartási stabilitásban és a gazdaság dinamizálásában megtalálni az egyensúlyokat, akkor az államadósság tíz-tizenöt éven belül mérséklődhet hatvan százalék alá a GDP-hez képest. Ez a súlyos teher ilyen távlatban lesz kinőhető” – hangsúlyozta.

„Remélem, nem lesz igazunk”

Arra a felvetésre, hogy a jövő évi büdzsé megalkotása során a KT többször vélte úgy, hogy a nemzetgazdasági tárca túl pozitívan ítélte meg a hazai gazdaság folyamatait, elmondta: a véleményeltérések ellenére az együttműködési szándék, a segítőkészség volt a jellemző a Nemzetgazdasági Minisztérium minden velük kapcsolatba kerülő vezetője, munkatársa részéről. A reálfolyamatok alakulásának prognózisbeli eltéréseire, a „növekedési áldozatokra és más aggályokra” pedig nem csak a tanács hívta fel a figyelmet.

„Úgy gondolom, a 2013-as büdzsé tartalékképzésében, az Országvédelmi Alap többszörösére emelésével és végül a korábbiakhoz képest reálisabb növekedési prognózis alapul vételével és számos más, a költségvetés kiadási oldalára vonatkozó észrevétel korrekciójával a kormány jelentős mértékben figyelembe vette a tanács véleményét. Az adóhatékonyság javításának sohasem látott mértéke és általában a bevételi kockázatok vonatkozásában ez kevésbé mondható el. Remélem, nem lesz igazunk” – mondta Kovács Árpád.

Szakmailag alátámasztott döntéseket hoz a Költségvetési Tanács

A KT elnöke kitért arra: a Költségvetési Tanács szerepét, munkája operativitását lényegi pontokon változtatta meg a stabilitási törvény 2011. végi elfogadása, majd idei módosítása. A szabályozás a költségvetés elfogadásának és esetleges módosításainak mechanizmusában feszes határidőkkel, előírásokkal körülhatárolt új, közjogi következményekkel járó – adott esetben „vétót” biztosító – feladatköröket határozott meg a tanácsnak.

Elmondta: megmaradt a tanács véleményező, a költségvetési folyamatokat félévente értékelő funkciója is. Ennek teljesíthetősége érdekében a tanács titkárságának felállítására vonatkozó, a működtetés személyi és technikai feltételeit biztosító törvényi rendelkezések is megszülettek. „A KT alapvetően az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kitűnő elemző bázisainak munkájára támaszkodott, így biztosítva volt, hogy a tanács döntéseit szakmailag alátámasztva hozza meg” – mondta KT elnöke.

A tényekhez ragaszkodnak

Kovács Árpád azzal kapcsolatban, hogy ez volt az első év, amelyben alkalmazni kellett az államadósság-szabályt, kifejtette: ez esetben az alaptörvényben foglalt előírás betartásáról kell felelősséggel nyilatkozni. Az államadósság-szabály bevezetése és a 2013-as költségvetésre történt alkalmazása megkövetelte, hogy a Költségvetési Tanács hozzájáruljon a büdzsé zárószavazásához. A tartós gazdasági visszaesés kényszerhelyzetét kivéve ma Magyarországon csak olyan költségvetés, illetve költségvetési módosítás fogadható el, amely szerint az államadósság nem növekszik.

Kovács Árpád a tanács „szerepfelfogásáról” elmondta: „a tényekhez ragaszkodunk, s eddig egységes volt a testület véleményalkotása, ezt bizonyítja, hogy nagyon is közel álló következtetéseket vontunk le. Az nem rajtunk múlott, hogy idén gyakorta kellett összeülnünk, véleményeznünk.”

Kiemelte: a tanácsnak csak a 2012-es év várható alakulásával összefüggő értékelését lehet segítő szándékú „szorgalmi” feladatnak tekinteni. A tanács 14 határozatából mindössze kettő irányult a saját belső működési rendjére, illetve a tanács titkársága felállításával és működtetésével és más, technikai jellegű ügyrendi szabályozásra. A „felfokozottabb vagy a csendesebb magatartás” a költségvetési folyamatok, a tervezés turbulenciáitól, illetve kiegyensúlyozottságától, a követelményektől függ – elemezte az elnök.

Nem lesz szükség a költségvetési törvény korrekciójára

Arra a kérdésre, hogy mit vár 2013-tól, elmondta: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy csak 2013 júniusában válik szükségessé a költségvetési folyamatok értékelése, ami 2012 második féléve esetében a végleges és 2013 első felét tekintve pedig az előzetes adatok alapján készül majd el. „Reményem szerint így munkánkban néhány hónapra csendesebb időszak következik. Módunk lesz a tanács munkáját segítő titkárság képességeinek fejlesztésére, tanulmányokat készíttetni módszertani kérdésekről, vagy meg tudjuk vizsgálni például az európai gazdaság konjunkturális lehetőségeinek és a költségvetés egyensúlyának távlati összefüggéseit” – mondta az elnök.

Elmondta: ha kockázatokkal is, de megvan az esély arra, hogy 2013 első felében nem lesz szükség a költségvetési törvény korrekciójára. „Itt jegyzem meg, hogy nem tartunk határozatainkat bemutató sajtóértekezleteket. Kizárólag az érdeklődés határozta meg az írott és elektronikus sajtóban való megjelenés mértékét” – tette hozzá. Kiemelte: „tapasztalataim arra intenek, hogy még világosabban kell elhatárolni a Költségvetési Tanács elnökeként, illetve a Magyar Közgazdasági Társaságban viselt tisztségemhez és az egyetemi, kutatói munkámhoz kapcsolódó megnyilatkozásokat”.