A szezonális és munkanaptényezővel kiigazított havi index az októberi 3,8 százalékos csökkenés után a múlt év során hatodszor jelezte az ipari kibocsátás gyengülését. Éves összehasonlításban a novemberi zuhanás sorozatban a negyedik hónapja jelzi a teljesítmény hanyatlását, a munkanappal kiigazított adat is második hónapja mutat erőteljes csökkenést az októberi 3,8 százalékot követően.
A tavalyi év első tizenegy hónapjában az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal maradt el a megelőző év azonos időszakáétól – közölte a KSH. Az ipari termelés részletes adatait január 16-án közli a hivatal.
Elemzők: kedvezőtlen adatok
Egyértelműen kedvezőtlennek ítélik az MTI által megkérdezett elemzők a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, novemberi ipari termelésre vonatkozó előzetes adatokat.
Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint a jelentős visszaesést részben a bázishatás okozta. Igen kedvezőtlen – állapítja meg –, hogy az októberi 3,8 százalék után további 0,1 százalékkal zsugorodott az ipari termelés az előző hónaphoz viszonyítva. Az októberi részletes adatok alapján az alágazatok többségében – azaz 13-ból 9-ben – növekedés volt, ezek azonban nem tudták ellensúlyozni a számítástechnikai, telekommunikációs, elektronikai gyártás 26 százalékos mélyrepülését. Az igen gyenge hazai ipari termelés követi a régiós trendet, mivel a cseh ipari termelés munkanaphatással kiigazítva 6,2 százalékkal zuhant novemberben – teszi hozzá az elemző. A következő hónapok is igen bizonytalanok, véli, a külső kereslet továbbra is igen gyenge, miközben a belső kereslet élénkülésére sem lehet számítani, ezzel szemben az új kapacitások részben ellensúlyozhatják a negatív hatásokat.
Tavaly összességében 1 százalékkal csökkenhetett az ipari kibocsátás, idén az Audi győri üzemének elindulásával, a Mercedes-üzem kapacitásának felfutásával, a bázishatások miatt és némileg kedvezőbb külső kereslet mellett 3,5 százalék körül növekedhet az ipari termelés.
Hatás a monetáris politikára
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője a lényeget tekintve egyetért kollégájával. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Suzuki esztergomi gyárának termeléscsökkenése, valamint a számítástechnikai és telekommunikációs ipar mélyrepülése jelentősen meghatározta a novemberi kedvezőtlen folyamatokat. Jelezte: a decemberi adatok még módosíthatják az összképet, ám ez szerinte esetleges, mivel az év utolsó hónapjában általában hektikus az ipari termelés, így nehezen becsülhető előre, végül is milyen hatás érvényesül majd a magyar ipari termelés alakulásában.
A kedvezőtlen folyamatok az elemző szerint hathatnak a monetáris politikára is, mivel további alapkamat-csökkentésre ösztönözhetik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsát.