Kellett a változtatás, de módosítások még lehetnek

Az új munka törvénykönyve gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették a törvény megalkotásának szükségességét.

Az új munka törvénykönyve kapcsán Kardkovács Kolos pozitívumként említette, hogy „megszűnt a munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek aktuális érdekérvényesítő képességétől függő – koncepció nélküli, sokszor egymásnak is ellentmondó – jogalkotás, és átlátható, letisztult, koherens kódex áll a jogalkalmazók rendelkezésére”.

Atipikus foglalkoztatottsági formák

Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtsége kapcsán kifejtette: a részmunkaidőben dolgozók és a határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazásban állók aránya nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít Magyarországon. A részmunkaidőben dolgozók aránya 6,8 százalék, ez mintegy harmada a 19,5 százalékos európai átlagnak. A határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya 8,9 százalék hazánkban, itt valamivel kisebb az elmaradás az európai átlagtól, amely 14,1 százalék. Ugyanakkor a tendenciákat tekintve Magyarországon mindkét foglalkoztatási forma növekedést mutat, míg az európai adatok csak a részmunkaidős foglalkoztatásnál jeleznek növekedést – emelte ki a helyettes államtitkár.

Elmondta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma a globális válság kitöréséig dinamikusan nőtt, és azóta sem csökken. A munkaerő-kölcsönzők így ma megközelítően 130 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók száma 2011–12-ben kiugró módon, rendkívüli dinamikával növekedett – jelezte Kardkovács Kolos.

Kérdések

Szólt arról is, hogy a tárca a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján valamennyi jogalkalmazónak lehetőséget biztosít arra, hogy az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan kérdéseket tegyen fel. Emellett azzal is segítik a jogalkalmazói munkát, hogy a honlapon közzéteszik a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat, és figyelik a munkaügyi bíróságok és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, ezenkívül a minisztérium A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében konzultációt folytat a szociális partnerekkel is. „Mindezek alapján folyamatos visszajelzéseink vannak az új Mt. gyakorlati alkalmazásáról. Szerencsére az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs sürgető jogalkotási kényszer, mert az új kódex teljes körűen és aggálytanul alkalmazható” – emelte ki Kardkovács Kolos.