Töretlen az árfolyamgát népszerűsége

Az érintettek mintegy 23,3 százaléka már belépett az árfolyamgát konstrukcióba. November 30-ig 90 530 gyűjtőszámlát nyitottak meg a devizahitelesek igénylése alapján.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások november 30-ig 90 530 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján – tette közzé honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Novemberben 12 158 új szerződést kötöttek, ezzel a megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma meghaladta a 105 ezret. A szerződéskötés és a számlanyitás között több hét is eltelhet. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, az érintettek mintegy 23,3 százaléka lépett már be az árfolyamgát-konstrukcióba.

Nem akarnak vesződni az ügyintézők

A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, minden harmadik árfolyamgátra jelentkező adóst megpróbált eltántorítani a szándékától a banki ügyintéző. A pénzintézetek ugyanakkor állítják: jó megoldásnak tartják a programot, ezért mindenkit részvételre buzdítanak. Banki forrásaink szerint azért bizonytalanítja el ügyfelét néhány alkalmazott, mert nem akar vesződni a sok papírmunkával.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya november végén 839 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány valamivel több, mint egynegyede (27,2 százaléka). Az árfolyamgát-konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek eddig 3,279 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.

Március 29. az új határidő

A felügyelet emlékeztet arra, hogy a jogalkotó meghosszabbította a gyűjtőszámlahitel-konstrukció igénylésének határidejét, így az árfolyamgát-szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél.

Kiszámíthatóbb a törlesztés az árfolyamgátnak köszönhetően

Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum három évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).

További lépéseket terveznek a becsapottak segítésére

Orbán Viktor december 23-án a devizahitelesek helyzete kapcsán elmondta, a végtörlesztéssel 150 ezer szerződést sikerült megszüntetni, az árfolyamgáttal is egyre többen élnek, és további lépéseket is tervez a kabinet, hogy segítse azokat a családokat, amelyeket becsaptak és „beszorultak a devizahitelbe”.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője december 10-én hangsúlyozta: jó lenne, ha a magyarországi devizahitelesek legalább 40-50 százaléka részt venne az árfolyamgáthoz kapcsolódó programban. A PSZÁF adatai szerint október 31-éig az érintettek több mint 20 százaléka lépett be.

Árfolyamgát

Az Országgyűlés március 19-én fogadta el az árfolyamrögzítés új szabályait: eszerint a kedvezményt azok kérhetik, akik legfeljebb 20 millió forint kölcsönt igényeltek. A devizahitelesek öt évig, de legfeljebb 2017. június 30-áig élhetnének a rögzített árfolyammal, szándékukat pedig 2012 végéig jelezhetik bankjuknál. A törvénymódosítást 319 képviselő szavazta meg, kilencen tartózkodtak: köztük nyolc Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus, illetve a szocialista Veres János. Az NGM szerint az érintettek 90 százalékán segít a törvény.