A keddi zárószavazáson a parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a 2013-as költségvetést. A kormánypárti frakciók minden jelen lévő tagja igennel szavazott, ahogyan Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő független képviselők is. A többi független képviselő és az ellenzéki frakciók nemmel voksoltak, az egyetlen tartózkodó szavazatot pedig Juhász Ferenc (MSZP) adta le.
Ez történt még a parlamentben
A költségvetés tervezetét idén minden eddiginél korábban, már júniusban benyújtották, és azóta többször módosították. A jövő évi büdzsé 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz.
Költségvetés: a cél a munkahelyvédelem és az adósságcsökkentés
Rogán Antal frakcióvezető a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányoldal bebizonyította, hogy kialakítható olyan költségvetés, amellyel három százalék alatti a hiány, csökken az államadósság és a munkahelyvédelmi akcióterv is megvalósul. Hangsúlyozta, a költségvetés 2013-ban 300 milliárd forintot fordít munkahelyvédelemre és -támogatásra. Segítik a képesítés nélküli fizikai dolgozók, a szülésről visszatérő nők, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatását – sorolta a politikus, hozzátéve, hogy százezer forintos bérig vagy az ötven vagy a száz százalékát elengedik az említettek esetében a munkáltatók által utánuk fizetendő terheknek. Jelentős adókedvezményt kapnak a kis- és középvállalkozások is – jegyezte meg, azzal összegezve, hogy a jövő évi büdzsé Európában egyedülálló módon példátlanul sokat tesz a munkahelyvédelemért.
A frakcióvezető kitért arra is, hogy a költségvetés 400 milliárd forintos tartalékkal rendelkezik, így a hiányt akkor is tartani lehet, ha az országot érinti bármilyen pénzügyi válság.
A gázárcsökkentés és a devizaadósok is szóba kerültek
Rogán Antalt faggatták a gáz-, az áram- és a távhőár csökkentéséről is, amelyről elmondta: a kormánypárti képviselők indokoltnak tartják a csökkentést, és nyomatékosan kérik a kabinetet, hogy ezt január 1-jétől vezesse is át a díjakon. Erről a szerdai kormányülésen már döntés is születhet. „Nem sávos, hanem egységes mértékű csökkentést szeretnénk elérni” – tette hozzá.
„Én nem sajnálom alapvetően a nagy szolgáltató cégeket, mert az a véleményem, hogy a nagy szolgáltatásoknál nem profitot kell termelni, hanem szolgáltatást kell biztosítani” – fejtette ki álláspontját, hozzáfűzve, hogy profit keletkezése szerinte legfeljebb annál indokolt, aki megtermeli a gázt vagy a villamos energiát.
Azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési salátatörvényhez benyújtott egyik fideszes módosító indítvány alapján három hónappal, március végéig meghosszabbíthatnák a devizaadósokat segítő intézkedés, az árfolyamgát igénybevételének határidejét, a frakcióvezető azt mondta: jó lenne, ha a magyarországi devizahitelesek legalább 40-50 százaléka részt venne az árfolyamgáthoz kapcsolódó programban.
Rogán Antal a hétfői záróvitán is azt emelte ki: a 2013-as büdzsé elsősorban a munkahelyek védelméről és az adósságcsökkentésről szól.
Orbán Viktor köszönetet mondott
Orbán Viktor a 2013-as büdzsé kapcsán kiadott nyilatkozatában köszönetét fejezte ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a költségvetést szavazatával törvényerőre emelő parlamenti képviselőknek. A költségvetés garantálja az államadósság csökkentését, egyúttal megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait és a hosszú távú, tartós növekedés alapjait – jelentette ki a miniszterelnök.
Növekedési és beruházási fordulat
Hétfőn tartották a jövő évi költségvetés záróvitáját a parlamentben. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta: a büdzsé az elmúlt évek sikeres költségvetési konszolidációjának az eredményeit megőrzi, miközben megteremti a növekedési és beruházási fordulat feltételeit. A kormányváltás óta annak ellenére sikerült csökkenteni az államadósságot, hogy az eurózóna adóssága folyamatosan nőtt, a jövő év végére pedig már 73 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság Magyarországon – fejtette ki.
Kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól
A költségvetés végső változatának megalkotása kapcsán a kormány ismét kifejezte meggyőződését: jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.
December 6-án a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében a kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, amely érinti a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit. Az NGM akkor közölte, ahhoz, hogy a 2,7 százalékos hiánycél biztonságosan teljesüljön és Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány több lépésben egyenlegjavító intézkedésekről döntött mindösszesen 854 milliárd forintos bruttó összegben.
