Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2013-as költségvetés záróvitájában azt mondta: a büdzsé az elmúlt évek sikeres költségvetési konszolidációjának eredményeit megőrzi, miközben megteremti a növekedési és beruházási fordulat feltételeit. A kormányváltás óta annak ellenére sikerült csökkenteni az államadósságot, hogy az eurózóna adóssága folyamatosan nőtt, a jövő év végére pedig már 73 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság Magyarországon – fejtette ki.
Eredményként könyvelte el, hogy az államháztartási hiány – a jövő évvel együtt – három egymást követő esztendőben 3 százalék alatt marad. Matolcsy György arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben – az alacsony növekedés, illetve a recesszió ellenére – 160 ezer új munkahely jött létre. A miniszter elmondta, hogy bár a beruházási ráta nagyon alacsony, 16 százalékra csökkent, de „a szerkezete egészségesebb, mint korábban”.
A kormánypárti képviselők igenlő, Nyikos László (Jobbik) bizottsági elnök és Veres János (MSZP) ellenszavazatával általános vitára bocsátotta a parlament költségvetési bizottsága hétfőn az „egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot.
Az úgynevezett salátatörvény javaslata 46 törvényt módosít, a kormány pénteken nyújtotta be, és kedden már szavaz is róla a plénum, ennyi idő alatt nem lehet áttekinteni a szöveget – mondta a bizottsági vitát megnyitva Nyikos László. „Ez a javaslat lenne a jövő évi költségvetés valódi magalapozása, ha érdemben lehetne megvitatni” – mondta a másik jelen lévő ellenzéki képviselő, Veres János. Szerinte egyes pontjait támogatni lehetne, de miután egyben kell szavazni az egész szövegről, a pártja nem támogatja azt.
A költségvetés legfontosabb eleme, hogy a gazdaság újra növekedni fog – jelentette ki, megjegyezve, hogy ezt az Európai Bizottság, a valutaalap és a hitelminősítők sem vitatják. Hozzátette: bár a büdzsé 0,9 százalékos növekedéssel számol, meggyőződése, hogy a magyar gazdaság ennél többre lesz képes.
Gyurcsány nem bírta szó nélkül
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: Matolcsy Györgynek optimizmusért „nem kell a szomszédba menni”. Hozzátette: a gazdasági miniszter eddig rendre elhibázta a prognózisait.
A – jelenleg független képviselő – volt kormányfő példátlannak minősítette, hogy december közepén módosítják a következő évi költségvetés sarokszámait. Gyurcsány arról is beszélt, 2013 az egészségügy „gyászéve” lesz, és a költségvetésből a közoktatás átszervezésének forrásai is hiányoznak.
Szavait azzal zárta, hogy Matolcsy György „sokat fog csuklani jövőre”, nevét még azok is emlegetni fogják, akik eddig nem tanulták meg. A volt miniszterelnök felszólalását a fideszes Márton Attila és Babák Mihály kétperces hozzászólásban hiteltelennek minősítette.
Munkahelyvédelem és államadósság-csökkentés
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a 2013-as költségvetés elsősorban a munkahelyek védelméről és az adósságcsökkentésről szól. Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv céljait az ellenzék is támogatta, és mára már Brüsszel is elismeri, hogy az ország úgy tud majd 300 milliárd forintot az állások megőrzésére fordítani, hogy közben ismét 3 százalék alatt marad a deficit. Emellett – tette hozzá – jövőre csaknem öt százalékkal csökken a GDP-arányos államadósság. A frakcióvezető fontosnak nevezte, hogy – noha nem része annak – a költségvetés megalapozza a gáz és a villamos energia árának tízszázalékos csökkentését, és reményeik szerint ugyanilyen mértékben sikerül csökkenteni a távhő árát is. Orbán Viktor hétfőn Salgótarjánban közölte: a tízszázalékos gázárcsökkentést a távhődíjakon is át kell vezetni.
Rogán Antal szerint az adócsökkentés is folytatódik, hiszen megszűnik a szuperbruttó, miközben a gyermekek után járó adókedvezményt megőrzik.
Ellenzéki bírálatok
A szocialista Józsa István többekkel együtt kifogásolta, hogy a kabinet már nyáron beterjesztette a költségvetését, most azonban a zárószavazás előtti módosító javaslatával még a makropályát is átírja. Emlékeztetett arra, hogy a kormány hat hónap alatt hatszor változtatta meg saját javaslatát, amelyhez kormánypártiak is csaknem 100 módosítást terjesztettek be.
Nyikos László (Jobbik) egyebek között azt kifogásolta, hogy a kabinet nem rendszerszerűen foglalkozik a gazdaságpolitikával, hanem abból kiragadva kezeli a hiányt, az adósságot vagy a munkanélküliséget, a többi szempontot viszont elhanyagolja.
A szocialista Kiss Péter azt hangsúlyozta: nem volt még példa arra, hogy zárószavazás előtti módosító javaslat formájában ismerjék meg a büdzsé főszámait. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány beismerte a Széll Kálmán Terv 2.0 tarthatatlanságát azzal, hogy növelte a gyógyszerkasszát. A nyári költségvetés megbukott – jelentette ki Vágó Gábor (LMP), azzal együtt, hogy a kabinet szerinte egy új költségvetést készített a zárószavazás előtti módosítás formájában. Hiller István (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a pedagógusok életpályamodellje mellé rendelt, és a béremelést biztosító 73 milliárd forint biztosítására ígéretet kaptak a pedagógusok, az mégsem került be a büdzsébe.
A fideszes Puskás Imre szerint a büdzsé arra vállalkozik, hogy a közszolgáltatásokat megfelelő színvonalon és fenntartható módon, átalakítva tudja finanszírozni. Kiemelten szólt az oktatásban és az egészségügyben is tapasztalható trendfordulóról, amelyek mindezt lehetővé teszik.
„Gyomor kell hozzá”
Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában bírálta a szocialista felszólalókat. Úgy fogalmazott: „gyomor kell hozzá”, hogy a költségvetés tarthatóságát kérdőjelezzék meg. Különösen furcsának találta a hitelesség megkérdőjelezését Veres János korábbi pénzügyminisztertől.
Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán a záróvitát lezárta. A kormány főösszegeken is változtató zárószavazás előtti módosító javaslatáról és a büdzsé elfogadásáról kedden dönt a Ház.
Kedden elfogadhatják a költségvetést
Az utolsó kormányzati módosítások megtárgyalása után az Országgyűlés kedden fogadhatja el a költségvetést. A Költségvetési Tanács hétfő kora este közölte, a jövő év végére várható államadósság mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt követelményeknek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég egy közleményt adott ki, amiben tudatták: a kormány továbbra is tartja 2013-ra a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Kiemelték: az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek érdekében a kormány a bizottság által jósolt 2,9 százalékos hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7 százalékra mérsékelte – tették hozzá az NGM-nél.
November 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat. Orbán egy gazdasági fórumon beszélt arról, költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke.
Balatonvilágos megyeváltása, nukleárisanyag-szállítás
A parlament a Balatonvilágos megyeváltásáról szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta hétfői ülését. Ezt követően a Paksi Atomerőmű nukleáris anyagának az Oroszországi Föderációból Magyarországra való szállításáról szóló megállapodást tárgyalta meg a Ház.
Az alaptörvény harmadik módosításának általános vitájával ért véget az ülés
A lezajlott a trafiktörvény módosításának záróvitája, majd a befektetői letelepedés intézményének létrehozásáról szóló javaslat vitája, végül az alaptörvény harmadik módosításának általános vitájával ért véget az ülés. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az alaptörvény harmadik módosítására irányuló javaslatot ismertetve elmondta: Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor összesen tízéves moratóriumot kapott, hogy a tőke szabad áramlásának elvével összhangban szabaddá tegye a földszerzést.
Az egyenlő eljárás alapján kellene a földhöz jutást biztosítani, de ez „a hazánk érdekei szempontjából roppant kockázatos és nagy hátrányokat jelentő elv az unió régi tagországainak egyikében sem jut érvényre”. Kifejtette: külföldön a mezőgazdaságban nagy stabilitást biztosít az érvényben lévő tulajdonosi szerkezet, hiszen az unióban az éves földforgalom nem haladja meg a két százalékot. Emellett szűrőrendszer akadályozza meg az illetéktelen földtulajdonszerzést.
Tudjon meg többet arról, mi történt hétfőn a parlamentben!
