A vezérigazgató az MTI-nek adott interjújában az átalakítások szükségességét részben azzal indokolta, hogy az európai légiforgalmi irányítás gazdasági hatékonysága elmarad az Egyesült Államokétól. Európában sokkal több irányító központ működik, mivel az 1944-es chicagói egyezmény alapján minden európai országnak saját irányító szolgálata van. A felszabdalt légtér miatt sokszor a nemzetközi repülési útvonalak is hosszabbak, így nagyobb a kerozinfogyasztás és a környezeti terhelés. Hozzátette: emellett az átmeneti megtorpanások ellenére az európai légi forgalom folyamatosan nő, a következő 20 évben megduplázódhat, ami szintén nagy kihívások elé állítja a szolgálatokat.
Szepessy Kornél hangsúlyozta, hogy Európának megújulásra van szüksége a légiforgalmi irányításban is. A hatékonyság javítása négy területen jelenik meg: a repülésbiztonság fokozásában, az irányító szolgálatok gazdálkodási hatékonyságában, a környezetvédelemben és a kapacitások javulásában, azaz a hosszú távon növekvő légi forgalom kezelésében és a késések visszaszorításában. Jelezte, hogy a HungaroControl mind a négy területen az élen jár.
Egyetlen központ lehet
A vezérigazgató szerint reális a lehetősége annak, hogy néhány év múlva akár egyetlen központból irányítják majd a kelet-közép-európai régió légi közlekedését. Ebbe az irányba mutat a funkcionális légtérblokkok létrehozása is, amelyekbe a különböző országok légiforgalmi irányító szolgálatai tömörülnek. Ráadásul az öt legnagyobb uniós államnak nagyon erős az érdekérvényesítő képessége, így könnyen a számukra kedvező irányba terelhetik az integrációs folyamatokat. „A tét Magyarország légiforgalmi irányításának fennmaradása, önállóságának megőrzése” – mondta a vezérigazgató.
A technikai-technológiai fejlesztések mellett Szepessy Kornél a szakdiplomácia erősítését emelte ki. Emlékeztetett, hogy a HungaroControl az egyik kezdeményezője annak a funkcionális légtérblokkokon átnyúló regionális együttműködésnek, amely a térség országainak érdekeit képviselheti az európai integrációs folyamatokban. A vezérigazgató szerint ennek a stratégiának fontos nemzetközi elismerése a NATO-tól tavaly áprilisban kapott megbízás is, amelynek értelmében a koszovói magas légtér irányítását a HungaroControl végezheti, amelyet szintén az új épületből, távvezérléssel végeznek majd.
Két év alatt egy másodperces késés
Jelenleg 190 irányító dolgozik a HungaroControlnál, a létszám fele útvonal-, negyede torony-, másik negyede pedig bevezető (approach) irányító. Szepessy Kornél megjegyezte, bár százból átlagosan egy ember megy át a felvételin és a képzésen, ennek ellenére a HungaroControlnak nincs erőforrás-problémája. Gondot okoz viszont, hogy a nyáron megnövekvő forgalom miatt nehéz tervezni, részben emiatt több más európai irányító is légtérkorlátozást vezet be, ezzel jelentős késéseket és összességében egymilliárd eurós kárt okozva a légitársaságoknak. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt két évben mindössze nem egész egy másodperces késést okozott.
A HungaroControl száz százalékban állami tulajdonú vállalat, éves árbevétele meghaladja a százmillió eurót, amelynek döntő többsége a légitársaságoktól származik a navigációs szolgáltatások ellentételezéseként. A cég stabilan nyereséges, költségvetési támogatásra nem szorul.
