Puskás Imre, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának kormánypárti alelnöke a Magyar Nemzeti Bank elnökének hatéves mandátumát lezáró sajtótájékoztatójára reagált így az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Simor András ezen egyebek mellett azt mondta, hogy az MNB az árstabilitás elérésével és fenntartásával támogathatja a növekedést, de megfelelő gazdasági környezetben a kamatszint további mérséklése is hozzájárulhat ehhez. A leköszönő jegybankelnök kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy az MNB vezetésének az elmúlt hat évben kormányoktól függetlenül nem sikerült egészséges párbeszédet kialakítania a politikusokkal, és ez nem a jegybankon múlt.
Puskás Imre reakciójában ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy Simor András sajtótájékoztatóján saját teljesítményéről állított ki gyenge bizonyítványt. A kormánypárti politikus szerint a távozó MNB-elnök a „sikertelenség okát is megfogalmazta: a jegybankelnök nem tudott, és talán nem is akart együttműködni az Orbán-kormánnyal”. Kiemeli továbbá, hogy Simor András nem hívta fel a devizahitelesek figyelmét az előttük álló adósságcsapdára, monetáris politikája pedig nem támogatta a magyar gazdaság növekedését.
Csökkenthette volna a válság költségeit a jegybank, miközben a gyakorlatilag utókezelésre koncentráló intézet egyes eszközöket késve alkalmazott – így összegezte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hatéves munkásságát. A kritikák egy részét egyébként a napokon belül távozó jegybankelnök sem utasítja vissza. Sőt, Simor a héten elismerte: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. A Századvég szerint a lakosság abban az illúzióban élt a lehetőséggel, hogy a devizahitelezés nemhogy nem veszélytelen, de nyereséges is.
Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette az MNB, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.
