A Bruegel Intézet gazdaságpolitikai kérdésekre szakosodott, tekintélyes kutatóműhely, nemzetközi szakértői gárdával. Az intézet vendégeként Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagy sajtóérdeklődés által kísért előadást tartott és szakmai beszélgetésen vett részt január 30-án.
A bankfelügyelettel kapcsolatos, minap nyilvánosságra hozott tanulmány két társszerzője, Guntram Wolff igazgatóhelyettes és Darvas Zsolt, aki tudományos kutatóként tevékenykedik a brüsszeli intézetnél.
Wolff és Darvas – újságíróknak szervezett szakmai beszélgetésen – kifejtette: az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsban lefolytatott egyeztetések során az egységes felügyeleti mechanizmus (single supervisory mechanism, SSM) eredeti európai bizottsági tervezetén olyan változtatásokat hajtottak végre, amelyek nyomán a szöveg számos tekintetben most már erős garanciákat tartalmaz az eurózónán kívüli országok számára is – így a döntéshozatalban, a számon kérhetőség terén, a kis országok pénzügyi stabilitása szempontjából, valamint a nemzeti makroprudenciális intézkedések alkalmazhatósága vonatkozásában.
Nagyobb összhangot teremt
A tanulmány szerint az SSM önmagában természetesen még nem hozza magával a bankunióban rejlő valamennyi áldásos hatást, de előmozdítja a pénzügyi integrációt, javítja a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok fölötti felügyeletet, általában is nagyobb összhangot teremt a nemzeti bankfelügyeletek által követett gyakorlat terén, javítja a felügyelet ellátásának minőségét, kiküszöböl versenytorzító jelenségeket, valamint bővíti a bankfelügyelettel kapcsolatos információkat. Mindezek az előnyök a két kutató szerint több pozitívumot jelentenek, mint amekkora negatívumként fogható fel az, hogy az egységes bankfelügyeletet alapvetően annak az övezetnek a testére szabták, amelynek a közös fizetőeszköze, az euró válságos időszakot él át.
Wolff és Darvas ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: az eurózónán kívüli országok számára a bankfelügyelethez való csatlakozásról vagy a távolmaradásról szóló döntés meghozatalát egyelőre nehezíti, hogy ma még jelentősek a bizonytalanságok abban a tekintetben, milyen szabályok mentén alakulnak majd ki a bankuniónak az SSM-en túli további elemei, így a teherviselés megosztása, továbbá az egységes szanálási mechanizmus (SRM).
Az SSM a tervek szerint jövő tavasszal indítható be, az SRM-ről pedig idén nyáron kezdődhetnek meg a kormányközi egyeztetések. A Bruegel Intézet szakértői ennek alapján elképzelhetőnek tartják: mire az eurózónán kívüli országoknak dönteniük kell arról, hogy az euróövezeti országokkal együtt ők is ott akarnak-e lenni az SSM indulásakor, addigra már az SRM-mel kapcsolatos kép is kitisztulhat valamelyest.
