Mivel az amur Magyarországon nem őshonos halfajta, a telepítést többféle vizsgálat előzte meg, és előzetesen beszerezték a szükséges hatósági engedélyeket, közöttük a halászati hatóságét is. Hozzáfűzte: a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízminőség-vizsgálatot és botanikai vizsgálatokat is végzett, és csak úgy adta meg hozzájárulását, hogy a szövetségnek az Abért II. tó leeresztő csatornájánál egy újabb halrácsot kellett építtetnie, hogy a Natura 2000-es területen folyó Gyöngyös patakba ne juthasson át amur.
Puskás Norbert elmondta: a legtökéletesebb megoldás a növényzet visszaszorítására a tavak lecsapolása, leszárítása, a tófenék megművelése, illetve esetleg a rendszeres hínárkaszálás lett volna, de erre jelenleg nincs pénz. A vasi sporthorgászszövetség elnöke szerint az elszaporodott süllőhínár egyre inkább lehetetlenné tette a tavak horgászati célú hasznosítását, sőt a túlburjánzó növényzet a már betelepített halak életfeltételeit is rontotta. Puskás Norbert szerint a laboratóriumi eredmények alapján szintén megállapítható volt, hogy a tavakban jelen lévő növényzet jelentős mértékben feléli az abban élő tápanyagot, és így természetes táplálék hiányában a jó oldott oxigénviszonyok ellenére is igen alacsony a tó a haleltartó képessége. Sőt hosszabb távon akár a tavak elmocsarasodásához vezetne, ami a tározó turisztikai célú felhasználását is akadályozná.
Az amur vízinövényekkel táplálkozik, 20-22 fokosra felmelegedett vízben naponta akár testsúlyának 120 százalékát kitevő növényzetet is el tud fogyasztani. Esetleges túlszaporodását a horgászattal, célzott lehalászással meg lehet akadályozni. Az amur rendkívül jól védekező, igazi sporthal, Lukácsházán pedig megvan minden feltétel ahhoz, hogy akár kapitális nagyságúra nőjenek.
