Budapestet elkerülő vasútvonal épülhet kínai segítséggel

A nemzeti fejlesztési minisztert hatalmazta fel a kormányfő a tárgyalásra a magyar és a kínai kormány között.

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelentek szerint a nemzeti fejlesztési miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján a kormány egyetértését fejezi ki a két kormány között a Budapestet elkerülő vasútvonalról szóló megállapodás létrehozásával. Szijjártó Péter külkapcsolatokért felelős államtitkár február 27-én a kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány döntött a Budapestet elkerülő, úgynevezett V0-s tehervasúti körgyűrű megépítéséről.

Az államtitkár elmondta: a beruházás során 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot – tette hozzá.

Szijjártó Péter akkor úgy fogalmazott: a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést. Hozzátette: amennyiben a kínai forrás segítségével készül el a beruházás, úgy 2014 tavaszán elkezdődhet a kivitelezés, tehát addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és az engedélyezést, és 2017-re elkészülhet az útvonal.

Az államtitkár elmondta: az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le, és Vértesboglár–Vértesacsa–Ercsi–Kiskunlacháza–Bugyi–Dabas-útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléddel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat. Az útvonalat „autópálya-szerűen” építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint a beruházás a magyarországi építőipar számára óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt. Emlékeztetett: Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.