A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adatai szerint a kormányzati szektor hiánya 2012-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 567 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka. A hivatal honlapján olvasható közlemény szerint az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője elmondta, hogy a saját, 2,4 százalékos várakozásuknál lényegesen jobb a 2 százalékos deficit 2012-re. Ez a helyi önkormányzatok javuló pozíciójára vezethető vissza a szakértő szerint. Kifejtette: a helyi önkormányzatoknak több mint 200 milliárd forintos többletük keletkezett eredményszemléletben, ami gyakorlatilag precedens nélküli. Árokszállási Zoltán hozzáfűzte azt is, hogy a tavaly decemberi adósságátvétel javította az önkormányzatok pozícióját, de e nélkül is mintegy 130 milliárd forintos plusszal zártak volna.
Az elemző hozzátette: a tavalyi 2 százalékos ESA-hiány tükrében csökken a kockázata annak, hogy a kormány nem tudja tartani a 3 százalék alatti deficitcélt. Ha a helyi önkormányzatok gazdálkodása romlik, akkor kerülhet a hiány 3 százalék fölé, és érheti el az IMF által 2013-ra prognosztizált 3,2 százalékot – tért át az ugyancsak pénteken közzétett IMF-jelentésre Árokszállási Zoltán. Kiemelte, hogy az IMF a deficitcsökkentő intézkedések között elsősorban az államapparátusban és az állami vállalatoknál megvalósítandó költségcsökkentést javasolta, valamint az adókedvezmények újragondolását. Az IMF-jelentésről összességében úgy vélekedett, hogy a benne szereplő számok kissé pesszimisták, de a kormány idei GDP-növekedési előrejelzése is túl optimistának mondható.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője közölte, a KSH közzétett adatai meglepően jók, pozitív hír, hogy ezek mind a piaci, mind a kormányzati várakozásoknál kedvezőbbek. Kiemelte: az adatok alapján elmondható, hogy 2013-ban teljesülhet a GDP-arányosan 3 százalék alatti államháztartási deficit. Szintén nagyon pozitív jelenségnek ítélhető, hogy az önkormányzati rendszer tavaly több mint 200 milliárd forintos többlettel zárt. Az, hogy az idei költségvetés 400 milliárd forintos tartalékkal rendelkezik, elegendő lehet a 3 százalék alatti deficit teljesítéséhez – fűzte hozzá.
Ezzel együtt kiemelte: külső szemlélőnek furcsa lehet az idei büdzsé, mert egyes sorait túl nagy mozgástérrel állították össze. Mind az elemzők, mind az IMF szakértői ezért azt mondhatják, egyes tételek jelentős kockázatok mellett teljesülhetnek, nagy a bizonytalanság az egyes költségvetési bevételsorokat tekintve, példa erre a pénzügyi tranzakciós illeték első kéthavi alakulása. Török Zoltán rámutatott, az idei 3 százalék alatti hiány elérhető, de az IMF-nek például vitathatatlanul igaza van abban, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a növekedés hiánya. A bankrendszer még mindig a hitelállomány leépítésénél tart, ebben sem kínálati, sem keresleti oldalról nincs változásra utaló jel, és ha ebben nem lesz fordulat, az visszavetheti a növekedés távlati lehetőségeit – mondta a Raiffeisen vezető elemzője.
