Földtörvény: egyre közelednek az álláspontok

Civilekkel egyeztetett Fazekas Sándor. Áttekintették a törvény tervezetét és a hozzá beadott módosító javaslatokból a leglényegesebbeket.

A földtörvény parlamenti vitájával összhangban, a nemzeti konzultációs sorozat részeként kedden a szaktárca képviselői Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vezetésével hét, áttételesen pedig 168 civil szervezetet képviselőivel egyeztettek. A miniszter a megbeszéléseket követően elmondta: áttekintették a földtörvény tervezetét és a hozzá beadott négyszáz módosító javaslatból a leglényegesebbeket. Szóba került a helyi közösségek szerepe, ezen belül is a földbizottságok hatásköre, tagjaik jelölése, valamint a magyar mezőgazdaság szempontjából kulcskérdésnek számító birtokméret témaköre.

Hozzátette, az egyeztetés során jó néhány területen közeledtek az álláspontok, egyetértés volt a megbeszélésen abban, hogy a nemzeti vidékstratégia szellemében kell a törvényhozásban végigtárgyalni, végigvinni a földtörvényt.

A miniszter utalt arra, vannak olyan kérdések is, amelyek tisztázásra várnak, példaként mondta, nem mindegy, hogy egy 17-25 lakosú faluban egyáltalán létre lehet-e hozni földbizottságot, és az milyen döntéseket hoz. A mostani új földtörvénynek működőképes rendszer használatát kell lehetővé tennie.

A Fidesz szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy az érintettek bevonásával olyan új földtörvényt hozzon létre, amely a hazai gazdák érdekeit védi és elősegíti a magyar mezőgazdaság erősödését. „A Fidesz-frakció támogatja a kormányt abban, hogy megvédje a magyar földet például a zsebszerződések megszüntetésével” – szerepel a közleményben. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kormánypárti elnöke azt is írta: az új törvény a magyar gazdák megélhetését és a mezőgazdaság fejlődését kívánja szolgálni.

Fazekas örömtelinek nevezte, hogy sok civil szervezet foglalkozik a törvénnyel. A civil szervezetektől és a mostani egyeztetéstől is azt várta a szaktárca, hogy különböző megvilágításba kerüljön a törvénytervezet, és ennek alapján lehessen kidolgozni a legmegfelelőbb megoldásokat.

A miniszter ugyanakkor utalt arra: a mostani törvény egyik legfontosabb célja, hogy a családi gazdaságokat segítse, kiszűrje a spekulánsokat, valamint a földhasználat magyar sajátosságoknak megfelelő modelljét alakítsa ki. Magyarországon egyszerre van jelen a kis-, közepes és a nagybirtok. A cél az, hogy a családi gazdaságok előtt nyíljanak pályák, fejlődési lehetőségek.

Fazekas január végén arról is szólt, hogy a földtörvény nemcsak a gazdatársadalom érdekeit szolgálja, hanem a magyar föld védelméről is szól. A törvénynek köszönhetően megnő az állam szerepe a földpiacon.

Roszík Péter a Biokultúra Egyesület nevében az MTI-nek arról beszélt, hogy több kérdésben közeledtek az álláspontok. Jelezte: a civilek helyzetét nehezítette, hogy egy átdolgozott törvényről kellett véleményt mondani, mert a szaktárcánál újra átdolgozták a szöveget. Fontosnak mondta, hogy a birtokhatárok felső korlátja kijátszhatatlan legyen, és minél több szereplő maradjon vidéken az agráriumban. Emellett a helybeliek kerüljenek előnybe a földhasznosítás révén, a helyi közösségeknek pedig legyen beleszólásuk a termőföldek sorsának alakulásába.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke azt mondta, hogy a még fennálló véleménykülönbségek ellenére úgy látja, a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről komoly szándék van a további egyeztetésre. Véleménye szerint az állattartóknak a földhasználatban betöltött szerepének megítélésében – azaz arról, hogy mekkora preferenciát élvezzenek – továbbra is fennállnak véleménykülönbségek. Szerinte azt is tisztázni kell, hogy mikor számít helybelinek egy jogi személy földkérdésben.

Az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek írásban szeretnék megkapni a szaktárca álláspontját, hogy kidolgozott véleményt mondhassanak a különféle kérdésekről.

Egykori téeszekből alakult gazdasági társaságok igyekeznek elérni, hogy a készülő új földtörvény korlátozásai ellenére egymaguk több ezer hektár területet művelhessenek. Ennek érdekében sorra keresik meg a földtulajdonosokat, hogy megújítsák velük bérleti szerződéseiket – számolt be január 26-án a Magyar Nemzet.

A jelenleg kidolgozás alatt álló egységes országos földnyilvántartó rendszernek köszönhetően a jövőben már egyértelművé válhat, hogy Magyarországon ki mekkora területet művel – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére a vidékfejlesztési miniszter.

Idén a költségvetés 4 milliárd forintot biztosít földvásárlásra – közölte korábban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A közlemény szerint a szervezet „továbbra is a földpiac komoly szereplője kíván lenni”, ezért minden olyan esetben élni fog elővásárlási jogával, amikor a hazai föld védelme azt indokolja.