Fazekas január végén arról is szólt, hogy a földtörvény nemcsak a gazdatársadalom érdekeit szolgálja, hanem a magyar föld védelméről is szól. A törvénynek köszönhetően megnő az állam szerepe a földpiacon.
Roszík Péter a Biokultúra Egyesület nevében az MTI-nek arról beszélt, hogy több kérdésben közeledtek az álláspontok. Jelezte: a civilek helyzetét nehezítette, hogy egy átdolgozott törvényről kellett véleményt mondani, mert a szaktárcánál újra átdolgozták a szöveget. Fontosnak mondta, hogy a birtokhatárok felső korlátja kijátszhatatlan legyen, és minél több szereplő maradjon vidéken az agráriumban. Emellett a helybeliek kerüljenek előnybe a földhasznosítás révén, a helyi közösségeknek pedig legyen beleszólásuk a termőföldek sorsának alakulásába.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke azt mondta, hogy a még fennálló véleménykülönbségek ellenére úgy látja, a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről komoly szándék van a további egyeztetésre. Véleménye szerint az állattartóknak a földhasználatban betöltött szerepének megítélésében – azaz arról, hogy mekkora preferenciát élvezzenek – továbbra is fennállnak véleménykülönbségek. Szerinte azt is tisztázni kell, hogy mikor számít helybelinek egy jogi személy földkérdésben.
Az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek írásban szeretnék megkapni a szaktárca álláspontját, hogy kidolgozott véleményt mondhassanak a különféle kérdésekről.
Egykori téeszekből alakult gazdasági társaságok igyekeznek elérni, hogy a készülő új földtörvény korlátozásai ellenére egymaguk több ezer hektár területet művelhessenek. Ennek érdekében sorra keresik meg a földtulajdonosokat, hogy megújítsák velük bérleti szerződéseiket – számolt be január 26-án a Magyar Nemzet.
