A feltörekvő országok tartalékai között a dollár és az euró együttes aránya fokozatosan, 78 százalékról 74 százalékra mérséklődött – ezen belül a „zöldhasúé” jobban, mint az uniós fizetőeszközéé – az arany és az egyéb devizáké pedig nőtt – olvasható a cég közleményében. Ez a trend különösen a válság 2008-as kitörése után gyorsult fel, s az Arany Világtanács legfrissebb jelentésében arra számít, hogy a két fő deviza részaránya a következő években 65 százalékig mehet le, a tartalékok 8-8 százalékát az arany és a japán jen teheti ki, a maradék tartalék angol fontból, kanadai dollárból, kínai jüanból, ausztrál dollárból, dán koronából és svájci frankból állhat.
Leginkább az arany, a jüan és az ausztrál dollár iránt nőhet meg a feltörekvő országok jegybankjainak kereslete – írja a Conclude Befektetési Zrt., hozzátéve, hogy az aranyvételbe főként a kínaiak kezdhetnek, akik szeretnék, ha a jüan idővel felváltaná a dollárt a világ tartalékvaluta szerepében. A szakértők szerint ez azonban nem lehetséges anélkül, hogy Kína, azaz a világ legnépesebb, 1,3 milliárdos lakosú országa ne növelje a 3600 milliárd dolláros tartalékai között alig másfél százalékot kitevő arany arányát – olvasható a közleményében.
Magyarország közel 35,9 milliárd eurós február végi tartalékából 32,3 milliárdnyi volt konvertibilis devizában; hogy mely fizetőeszközökben és milyen megoszlásban, azt a Magyar Nemzeti Bank nem részletezte. Aranyból azonban mindössze 120 millió eurónyit tartott, miután Magyarország – a világtrenddel szembemenve – a rendszerváltáskor még 65 tonnás sárganemesfém-készletét szinte teljes egészében értékesítette, abból mára alig 3 tonna maradt – olvasható a Conclude közleményében.
